Egerért MOST PROGRAM

TETT, REND, GARANCIA

Az elmúlt években csatazaj uralta az egri közéletet, és hiányzott a komoly párbeszéd városunk fontos dolgairól.

Egyesületünk tagjai és szakértői azért készítettek egy városi koncepciót, hogy alapot szolgáltassunk a közös gondolkodásra, és visszahelyezzük a közbeszéd fókuszába Egert, valamint a szakmai párbeszédet. Célunk volt az Egerért MOST Koncepció megírásával, hogy Eger minden polgárát közös gondolkodásra hívjuk. A tavaly novemberi publikálás óta több mint 300 vélemény érkezett az egriektől, és tucatnyi észrevétel szakértőktől is.

KÖSZÖNJÜK!

Ezekkel együtt, Eger polgárainak bevonásával készítettük el a koncepcióból a programot, amely immár a fejezetek végén konkrét terveket tartalmaz. Nem árulunk zsákbamacskát! Az Egerért MOST Egyesület jelöltjei ezt a programot fogják képviselni Eger város közgyűlésében, ha bizalmat szavaznak nekünk!

Mi azt képviseljük, hogy a szavak helyett cselekvésre, tettekre van szükség. Az első lépés, hogy rendet tegyünk városunkban, mégpedig MOST! Mi erre személyes garanciát vállalunk.

Ha részletesebben is érdekelnek az elképzeléseink, akkor görgess lejjebb vagy az alábbi linkre kattintva meghallgathatod a koncepciónkat Eger jövőjéről, kényelmesen vezetés vagy kutyasétáltatás közben.

Tiszta várost, rendezett utcákat!

Eger 500 éve büszke város, a közterületei viszont méltatlanul elhanyagoltak lettek az elmúlt években. Az a célunk, hogy javítsunk a köztisztaságon, hogy az itt élők és az idelátogatók is egy igényes, tiszta, gondozott Egerrel találkozzanak minden nap!

Fiatalítsuk meg Egert!

A fiatalok számára perspektívára van szükség. Az életerejük a fiatalokat alkotásra, szárnybontogatásra és kísérletezésre sarkallja. Akkor tudjuk Egert az itt született, sőt a máshol élő fiatalok számára vonzóvá tenni, ha a motivációjuknak gazdag táptalajt adunk. Itt az ideje tenni a népességfogyás, a fiatalok elvándorlása ellen!

Korszakos fejlesztéseket, időtálló építkezést!

El kell érni, hogy a városi fejlesztések kérdésében egyetértés alakuljon ki a politikai szereplők közt, és az egri fejlesztések kerüljenek ki a napi politikai csatározások teréből. A városnak vissza kell szereznie a projektmenedzsment képességét, és újra helyi szakemberek kezébe kell helyezni az egri projektek tervezését és kezelését!

Autósbarát városvezetést!

A közlekedés kapcsán az autósok kárhoztatásáról szokott szó esni, és általában a tömegközlekedés az, amiben mindenki a Szent Grált látja. Mi viszont azt tapasztaljuk, hogy az egriek a jövőben is autóval fognak közlekedni a városban, és szerencsére egyre inkább elektromos autóval. Valósítsunk meg egy autósbarát várost, ahol gyors, hatékony és kevésbé szennyező az autózás! Több parkolóhelyet, jobban szervezett forgalmat Egernek!

Zöld, fenntartható Egert!

Egernek, képesnek kell lennie arra, hogy beilleszkedjen a világban is kibontakozó fenntarthatósági trendekbe, és az országunkat zöldebbé tévő folyamatokba. Városunk energiagazdálkodásának legnagyobb hiányossága az, hogy gázfűtésű erőművel biztosítja sokezer háztartás téli fűtését, ami drága és kockázatos. Használjuk ki a város termálvíz-kincsét, a környéken termelődő biomasszát és a megújuló napenergiát! Tegyük egészségesebbé és fenntarthatóbbá Egert!

Több vendéget és magasabb minőségű turizmust Egernek!

Eger adottságainak kihasználásában mi jelentős fejlődési potenciált látunk. A turizmusból származó bevételeket jelentősen lehetne emelni elsősorban az idegenforgalom minőségének javításával, másodsorban az ide látogatók számának növelésével. Mindkettő kulcsa a város, mint idegenforgalmi vonzerő fejlesztése.

Egerért MOST Koncepció

Az Egerért Most Egyesület munkaanyaga egy fejlődő és büszke Egerért!

Alapvetés és a koncepciónk célja

Az elmúlt évek Eger elvesztegetett évei voltak. A mostani városvezetés hangzatos „vállalásokkal” nyerte el a választók bizalmát, ezekből azonban nem valósult meg gyakorlatilag semmi. Az utolsó költségvetési évbe értünk, még sincs bármikor felhasználható egy óra ingyen parkolás az egrieknek, nincs elektronikus népszavazás, nincs részvételi költségvetés, nincs ingyenes irodahasználat a kezdő vállalkozásoknak, nem épült nemhogy mélygarázs, de még csak jelentős számú parkolóhely se, és sorolhatnánk.

A városban ráadásul megtorpant a fejlődés. Az elmúlt években számos korábban elnyert pályázatot bukott el a város, tízmilliárdos nagyságrendben, ami példátlan kudarc városunk történelmében. Eltékozolta a városvezetés a napelemparkot, a Vitkovits-ház felújítását, az Egrix-Egál területének rendbetételét, és elbuktuk a déli iparterület fejlesztésének három projektelemét is. El sem kezdődött a Nemzeti Úszó- és Vízilabdaközpont építése, a két és félszeres áron! megvalósított Kertész úti parkolóház pedig műszakilag selejtes, beázik, a vadonatúj elektromos töltők használhatatlanok.

Ezalatt romlott a köztisztaság, az önkormányzat képtelen a korábbi színvonalon a város gondozására, a gaz és kátyúk csak szaporodtak, a téli síkosságmentesítés pedig másfél centiméteres hóesésben is kudarcot vallott 2020-ban – országos szégyent hozva Egerre. 2023-ban, önkormányzati támogatás hiányában, már elmaradt az Egri Ostrom, 12.000 vendégéjszakával csökkentve Eger idegenforgalmát. A sportegyesületek városvezetés által nem kedvelt köre nem jut hozzá az évi rendszeres támogatáshoz, a város kultúrájáról pedig akkor esik szó, amikor a színház kivéreztetése, bezárása kerül napirendre.

EGER HÓBAN- MATA JÓZSEF
EGER ÉJSZAKA- MATA JÓZSEF
FELNÉMET-LATKEP-MATA-JOZSEF

Az egriek joggal várják a következő választásoktól, hogy ennek a kudarcos időszaknak véget vet. Célunk ezért az volt az Egerért MOST Koncepció megírásával, hogy Eger minden polgárát közös gondolkodásra hívjuk, tervezzük meg együtt Eger következő éveit, és találjuk meg azokat az egyetértési pontokat, amelyek Egerben konszenzus alapját képezhetik a különböző világnézetű és párthovatartozású lakosai és a jelöltek között egyaránt!

Köszönjük, a több mint 300 észrevételt, amelynek köszönhetően koncepciónkból valódi választási program lett!

Tiszta várost, rendezett utcákat!

Eger városa Magyarország büszkesége több szempontból is. Ennek megfelelően kiemelt turisztikai célpont a más városokban élő honfitársaink számára. Évről-évre visszatérnek hozzánk nyaralni családjukkal, barátaikkal és hírünket viszik. De milyen hírünket? – kérdezhetnénk. Mi mégsem emiatt aggódunk. Minket leginkább az bánt, hogy mi lesz az itt élő Egriekkel? Akiknek nap mint nap szembesülniük kell az elhanyagolt közterületekkel és sajgó szívvel mennek munkába a gazos utcákon. „Pedig milyen szép város lehetne ez”, morogják a legtöbben magukban. Mi is pontosan így gondoljuk, de mit tehetnénk, hogy ne így legyen?

Kiindulásként sajnos meg kell állapítanunk, hogy Eger utcái az elmúlt években egyre gazosabbá és szemetesebbé váltak. És nem csak a külvárosi részen igaz ez, de a történelmi belváros is hasonló problémákkal küzd. A tisztaságért, a közterületen képződött szemét eltakarításáért, a gaz levágásáért, a virágosításért és a téli síkosságmentesítésért az önkormányzat tulajdonában álló Városgondozás Kft. felel. Úgy látjuk, hogy ennek a szervezetnek többletforrásra van szüksége ahhoz, hogy Egert országos szinten is példaértékűen tisztán és rendezetten tarthassuk. Összehasonlításképpen a turisztikailag tőlünk sokkal kevésbé felkapott, lakosságát tekintve feleekkora Hatvan is nagyságrendileg azonos összeget költ a városgondozásra, mint Eger. Egyszerű belátni, hogy az egri köztisztaság és parkgondozás ennél többet érdemel.

Meggyőződésünk, hogy a város tisztaságának helyzetén egy éven belül jelentősen javítani kell! Ehhez első lépésként szükség van a Városgondozás Kft. vezetésével közösen egy célzott projekt és akcióterv kidolgozására, az eddigi működési költségek áttekintésére, azok optimalizálásán túl és az esetleges pénzügyi visszaélések elleni hatékony fellépésre. Mindezzel párhuzamosan a kidolgozott akciótervhez az Önkormányzat részéről többletforrás biztosítására van szükség, valamint a vállalat dolgozói állományának jelentős bővítésére, és végül az eszközpark modernizálására.

2024-ben 100 millió forint többletforrást biztosítunk a Városgondozás számára!

2025-től 50%-kal megnöveljük az éves keretet a város tisztasága és rendezettsége érdekében!

Egységesebb utcaképet és karaktert!

Eger utcaképe az elmúlt évtizedekben szinte szabályozatlanul fejlődött, létrehozva egy vizuális katyvaszt a városban. Ezt nem csak mi látjuk így, minden egrinek és a városunkba látogatónak feltűnik. A városba érve például egyik irányból sincs egységes karaktere a városnak, ami utalna Eger legendáira, értékeire. Más városok nem hagyták ki ezt a ziccert. Eközben hasonló kép fogadja az Egerbe látogatót és a hazatérőt, mint az ország más városaiban, pedig ez EGER. Pedig hozzá lehetne adni a déli körforgalomhoz egy karakteres szimbólumot, üdvözlőtáblákat helyezhetnénk ki, melyek tükrözhetnék az érseki központhoz illő lelkiséget, és pótolni illene az utcanévtáblákat és útbaigazító táblákat is. Nincs rend az óriásplakátok dzsungelében, a leromlott épület homlokzatokról és elhanyagolt parlagon hagyott területekről nem is beszélve. Eger ennél többet, legalább több igényességet érdemel!

Belátjuk, hogy az utcakép alakítása sokéves folyamat, ráadásul pártokon átívelő egyezség szükséges hozzá, hogy időtálló is legyen, de úgy véljük, hogy az első lépést például az egységesen kialakított utcanév táblákkal meg lehetne tenni. Célunk, hogy rövid időn belül létrejöjjön egy egységes, igényes utcakép-koncepció, annak érdekében, hogy végre a szemnek kellemesebb, szebb látvány uralkodjon Egerben, mint jelenleg.

2025-ben kidolgozzuk az egységes utcaképet szolgáló rendeletet!

Egységesítjük az utcakép mellett a karácsonyi díszkivilágítást is!

Fiatalítsuk meg Egert!

Támogatjuk a fiatalokat! Bár ezt a kijelentést minden politikai csoportosulás megnyilvánulásaiban felfedezhetjük, számunkra (és ha őszinték vagyunk a fiatalok számára is) ezek a szavak az elmúlt évtizedekben teljesen kiüresedtek. A korábbi városvezetések fiatalokat támogató intézkedései olyan „jól” sikerültek, hogy 2010 óta egy megdöbbentő, 10%-os népességcsökkenés történt. És kik mentek el? Bizony, sajnos a fiatalok. Nap mint nap, félelmetes ütemben veszítünk városunk kreatív erejéből, a tenni akaró csoportokból, a friss szakértelemmel rendelkezőkből, a családalapítás előtt állókból, a jó ügyekért kiálló, mozgósítható rétegből. Mert valójában ezt jelenti a fiatalok elvesztése, és ezt nem kezelhetjük egy sajnálatos statisztikai számadatként. Koncepciónk talán legnehezebb pontja választ adni arra, hogy vajon mit tehetnénk ez ellen.

Az eddigi ismereteink azt mondatják velünk, hogy a fiataloknak perspektívára van szükségük. Az életerejük a fiatalokat alkotásra, szárnybontogatásra és kísérletezésre sarkallja. Akkor tudjuk Egert az itt született, sőt a máshol élő fiatalok számára vonzóvá tenni, ha a motivációjuknak gazdag táptalajt tudunk adni. „Dobjunk fel labdát” nekik a szakmai területen, a kultúra területén, a civil szektorban és nem utolsó sorban a letelepedés és a családalapítás területén.

A korábbi városvezetések kudarcos próbálkozásai arra tanítanak minket, hogy az új városvezetés sokkal nagyobb alázattal, odafigyeléssel, áldozatkészséggel álljon hozzá ehhez a témához. Nem elég pár kedélyjavító intézkedés, például egy frissen kifestett helység Ifi Ponttá való kinevezése, vagy az Ifimozi program. Szomorú, hogy az elmúlt években az utóbbi is megszűnt, akárcsak a FesztEger, ami számos fiatalnak volt biztos nyári program, és az egyetlen elérhető, megfizethető zenei fesztivál az évben. Ezen a területen mindenképpen módszeres és hosszútávú intézkedéssorozatra van szükség, aminek kidolgozásához és végrehajtásához külön szakértői csapatot kell felállítani. Egernek jövőképet kell nyújtani az itt felnőtté váló fiatalok számára, és vonzóvá kell válni azok számára, akik városunkban végzik az egyetemet, de nem döntötték el, hogy azután hol telepszenek le. Legyen Eger egy mágnes, ami a fiatalokat itt tartja, vagy idevonzza!

Gyakorlatias válaszokat kell adnunk a fiatalok azon kérdéseire, hogy hogyan juthatnak saját lakáshoz Egerben, hol tudnak a szakképesítésüknek megfelelően elhelyezkedni, milyen előnnyel jár egrinek lenni, mint bármelyik más városban élni.

Fecskelakást a fiataloknak!

Az életkezdéshez szükséges, hogy egy fiatal lakhatást találjon a városban. A Kormány családtámogatási programja (CSOK) sokaknak nyújt segítséget, de nem jelent megoldást azoknak, akik nem családalapítás idején keresnek ingatlant. Sok friss diplomás, szakképzett fiatal szembesül a megfizethetetlen egri albérletárakkal. Emiatt úgy vélik, nem kifizetődő Egerben munkát vállalni. Városi szinten ez versenyhátrányt jelent az egri gazdaságnak, és végső soron negatívan hat városunk korfájára is. Könnyű belátni, hogy az itt dolgozók nagyobb eséllyel telepednének le városunkban. A nehéz helyzet ellenére kínálkozik egy viszonylag gyorsan kivitelezhető megoldás, ami egy jó kezdő lépés lehet ezen az úton.

Eger Önkormányzata közel 900 lakással rendelkezik. Megítélésünk szerint elengedhetetlen, hogy az új városvezetés már az indulásakor Fecskelakás Programot indítson, ami azoknak a fiataloknak kínálna ideiglenes lakhatást, akik Egerben működő vállalatnál dolgoznak főállásban.

Az így kialakított fecskelakások másik célcsoportja a városunkban frissen egyetemet végzettek köre lehetne. Ez már csak azért is kiemelten fontos, mert az egyetemi diplomával rendelkezők rendszerint magas hozzáadott értékű munkát végeznek. Könnyű belátni, hogy elemi érdeke a városnak, hogy ebből a rétegből minél többet megtartsunk.

2025-ben elindítjuk a Fecskelakás Programot.

2026-ig 200 lakást adunk át a fiatalok kedvezményes lakhatásának céljára! 

Legyen előny Egerben fiatalnak lenni!

Az egri középfokú oktatási intézmények és az egri egyetem szerves részei a város életének. Ebből következik, hogy a város nem lehet sikeres és vonzó a fiatalok számára jól működő és támogatott oktatási intézmények nélkül. Ezért az oktatási intézményekkel olyan partnerségre kell törekedni, amely segít az ott tanuló fiatalokat a városi vérkeringés részévé tenni. Hadd alakuljon ki bennük az Egerhez való kötődés, legyen életük meghatározó időszaka az itt töltött évek. Ennek elősegítése érdekében szükség van arra, hogy az itt tanulók és itt lakó fiatalok egységes kedvezményekben részesüljenek például városi kulturális eseményeken, rendezvényeken, vagy épp az egri strandon.

Ennek szellemiségében a 25 év alatti korosztálynak az Önkormányzat biztosítson egységes kedvezményeket! Fontos, hogy ne tegyünk különbséget egri gimnazisták és egyetemisták között amiatt, hogy lakcímkártyájuk nem Egerbe szól, vagyis nem itteni lakosok.

A 25 év feletti, felnőtt életútjuk elején járó fiatalok számára pedig lehetőség lenne arra, hogy az Egerben történő letelepedést például olcsóbb hulladékszállítási díjjal vagy kedvezményes építményadóval ösztönözze az Önkormányzat.

2025-ben elkészítjük az Eger APP-ot, ami megújítja és egységesíti a városi kedvezményeket, és kiváltja az elavult Városkártyát.

Külön figyelmet a fiatal filmeseknek és zenészeknek!

Az egri fiatal filmesek, az egyetemen tanulók meggyőződésünk szerint kiaknázatlan erőforrást jelentenek a városmarketingünk területén, kreativitásuk nagyban hozzájárulhatna Eger professzionálisabb megjelenítéséhez a külvilág számára.

Az egri egyetem egyik sikerágazata a vizuális és médiaképzés, de probléma, hogy a filmes képzéseknek Egerben nincsen dedikált műterme. A budapesti METU-n van két műterem is, az egyik az idei évig az Origo Studios területén volt megtalálható. Ezek a műtermek dedikáltan kiépített, erre a célra fenntartott létesítmények, ahol a hallgatók a szakmájukhoz elengedhetetlen gyakorlatorientált feladatokkal találkozhattak. Az EKKE-n eddig a Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ egyik emeleti kisterme töltötte be ezt a feladatot, ami mind a nem megfelelő belmagasság, mind a technika, a díszletkészlet hiányossága, és általánosságban a hely szűkössége miatt nehezen volt értelmezhető oktatási szempontból. Az egyetem B épületében kialakításra került egy TV stúdió-szerű terem, mely hasonló problémákkal küzd.

A filmes képzésen nincs olyan megfelelő minőségű, bérelhető eszköztár, ahonnan a hallgatók bérelhetnek eszközöket, ebben fontos lenne az Önkormányzat és az egyetem kooperációja. Hangsúlyozzuk: a fiatal filmművészek a városmarketinghez óriási hozzáadott értékkel rendelkezhetnének, ha megfelelő figyelmet fordítana rájuk a következő városvezetés.

A fiatal zenészek kérdéskörénél megemlítendő, hogy Egerben kerül megrendezésre az Utcazenészek Versenye, és városunk számos amatőr zenésznek is az otthona. Az Önkormányzat támogatásával működő Ifjúsági Zenei Programot ezért meggyőződésünk szerint ki kell terjeszteni, célunk, hogy minden Egerben zenélni kívánó fiatal próbateremhez és alkotáshoz használható eszközökhöz is jusson.

Külön figyelmet az egyetemistáknak!

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egri campusán négy egyetemi karon 307 államilag támogatott képzés folyik. A Bölcsészettudományi és Művészeti kar – BMK, Gazdaság-és társadalomtudományi kar – GTK, Informatikai kar – IK, Pedagógiai kar – PK, és a Természettudományi kar – TTK karok épületei és oktatási helyei szerte szét megtalálhatóak a városban.

Eger város adottságai miatt nem lehet egy egységes oktatási helyszínt kiépíteni (mint például Miskolcon vagy a Budapesten), és bár ezt szokás hátrányként említeni a pezsgő hallgatói élet kialakulása során, mi szeretnénk ezt a látszólagos hátrányt az előnyére fordítani.

A helyszínek széttagoltsága miatt az egyetemisták akarva akaratlanul bejárják a belvárost a campusok közötti közlekedéskor. Ebben mi lehetőséget látunk arra, hogy minél inkább Eger mindennapi életében részt vegyenek. Egy városi kedvezmény-applikáció megléte esetén, annak funkciói között kifejezetten egyetemistákat célzó vendéglátói kedvezmények, programok is szerepelhetnének.

Fenti törekvésünk azt célozza, hogy javítsuk Eger korfáján. Meggyőződésünk szerint az Egerben tanuló fiatalokat élményeken és emberi kapcsolatokon keresztül tudjuk mindinkább hosszú távra megnyerni Egernek, hogy a későbbi családalapításnál Egernek, mint lakóhelynek minél jobb esélye legyen az elképzeléseik között.

Korszakos fejlesztéseket, időtálló építkezést!

A fejlesztéspolitikában két dologra kell figyelemmel lennünk. Az egyik a jelen problémák azonosítása és megoldása, a másik az évtizedes távlatú gondolkodásmód visszahozatala.

Korábban Egerben jól érezhető volt a fejlődés, de az elmúlt években mindez mintha eltűnt volna. A korábban indított, de ma még futó projekteket csak a tehetetlenségi erő viszi előre, vízió hiányában Eger mintha csak sodródna az árral. Még nagyobb baj, hogy több projekt el is bukott az elmúlt években, tízmilliárdos nagyságrendben. Ez nagyobb összeg, mint ami a jelenlegi hét éves uniós ciklus alatt összesen érkezik egri fejlesztésekre! Meghiúsult több déli iparterület-fejlesztési elem, ami az ottani gazdaságot szolgálta volna, elmaradt a Vitkovits-ház felújítása és nem sikerült rendbe tenni az Egrix-Egál területét sem. De a legnagyobb veszteség mind közül talán az, hogy meghiúsult a napelem park is, ami éves szinten több százmilliós hátrányt jelent a városnak. A megnövekedett áramárak mellett pedig ott a fenntarthatóság sérülő szempontja is: minden megújuló energiaforrás kiépítése jól jönne városunknak és a bolygónknak egyaránt. Megvalósult ugyanakkor a Kertész úti parkolóház a tervezetthez képest többszörös áron, ráadásul a beázás miatt műszakilag erősen kifogásolható. Az elhelyezkedése miatt pedig aligha enyhít a város parkolóhiányán…

A fejlesztések megtorpanását kétségkívül okozta, hogy az országos nagypolitikai alkuk részévé vált, és az egri fejlesztéseket kezelő Városfejlesztési Kft. vezetőjének kiválasztásakor is ez a szempont érvényesült a 2019-es választásokat követően. A fejlesztések menedzselésére hivatott Városfejlesztési Kft. kálváriája évek alatt oda vezetett, hogy a cég összes munkavállalója felmondott. Ma Egernek nincs képessége a fejlesztések menedzseléséhez, új projektek tervezéséhez pedig nincs meg a szükséges tudás- és szakemberállomány.

A fentieknél még súlyosabb probléma, hogy a fejlesztéspolitikában ma nincs jövőkép. Eger Önkormányzata elveszítette a korszakos jellegű fejlesztésekben történő gondolkodás képességét, a város mára végképp letért a fejlődés útjáról.

A jövőbeli fejlesztések ügyében tiszta lapra, teljes újratervezésre van szükség! A Kormányzat szintjén Lázár János miniszter vezetésével zajlik az építési törvény, a teljes országépítési keretrendszer újraalkotása. Ezzel összhangban el kell kezdenünk az egri fejlesztések újragondolását alfától ómegáig.

El kell érni, hogy a városi fejlesztések kérdésében egyetértés alakuljon ki a politikai szereplők közt, és az egri fejlesztések kerüljenek ki a napi politikai csatározások teréből. A városnak vissza kell szereznie a projektmenedzsment képességét, és újra helyi szakemberek kezébe kell helyezni az egri projektek tervezését és kezelését!

Azonnal megkezdjük a fejlesztési tervek felülvizsgálatát, és legkésőbb 2025-ig újraalkotjuk Eger fejlesztési stratégiáját.

2025-re újraélesztjük a Városfejlesztési KFt-t, szakembereket fogunk alkalmazni a tervkészítésre és projektmenedzsmentre.

Végleges, külső nyomvonalat az elkerülő útnak!

A rendszerváltás óta a legjelentősebb egri fejlesztés kétségkívül az M25-ös út megépítése volt. Ez az útszakasz köti össze városunkat az M3-as autópályával, ráhelyezve a gyorsforgalmi úton elérhető települések térképére Egert is! Ha előre gondolkodunk, könnyű belátni, hogy a növekvő idegenforgalom és a helyi gazdaság már a közeli jövőben növelni fogja Eger forgalomterhelését. Ebből kifolyólag úgy látjuk, hogy elengedhetetlenül szükséges a várost elkerülő körgyűrű. A Kormánynak egyértelmű szándéka a körgyűrű egyik felének, a keleti elkerülő útnak megépítése, ami körül a közelmúltban heves viták zajlottak.

Eger lakossága egyértelműen állást foglalt az úgynevezett külső nyomvonal mellett, ami megtartja Eger keleti részének kertvárosias jellegét, lehetőséget nyújt a fejlődésre, miközben a forgalmat és a károsanyag-kibocsátást a városon kívülre tereli.

Lázár János miniszter egyértelműen jelezte: az úthoz szükséges településrendezési tervet az Önkormányzat feladata alakítani és elfogadni, az egriek által preferált nyomvonal érdekében. Ezt a munkát az új városvezetésnek haladéktalanul meg kellene kezdenie, és mihamarabb le kell zárnia.

A koncepció megalkotói közül többen is részt vettek a külső nyomvonal melletti lakossági kiállás megszervezésében, és elkötelezettek az ügyben, hogy a várost elkerülő, a környezetterhelést a perifériára szorító nyomvonal jöjjön létre. Ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy ebben a témakörben az elkerülő út megvalósítása még nem elégséges ahhoz, hogy Eger közlekedési problémáját több évtizedes távlatban orvosoljuk!

Azonnal elkezdjük a településrendezési terv átalakítását és az erről szóló lakossági konzultációt a külső nyomvonalhoz csatlakozó önkormányzati bekötések ügyében.

Készítsük el közösen a nyugati nyomvonaltervet!

Az új városvezetésnek a keleti nyomvonal véglegesítése után ismét foglalkoznia kell a nyugati nyomvonal, avagy a körgyűrű bezárásának kérdésével. Eger településrendezési tervének tükröznie kellene a hosszútávú fejlesztési célokat, irányt kellene mutatnia a nyugati területek fejlesztésében. Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert Eger idegenforgalma szoros összefüggésben van a szűkebb térség attrakcióival. Például az Egerszalók-Demjén termál-völggyel, Ostorossal vagy Noszvajjal. Előbbi kapcsolatnak szerves része kellene legyen az ottani településvezetéssel való közös gondolkodás az évtizedes távlatú fejlesztésekben. E tekintetben a közlekedési kapcsolatok javítása minden érintett település érdekét nagyban szolgálná.

Az új városvezetés feladata lenne, hogy első lépésként mihamarabb megkezdődjön az egrieket partnerként kezelő gondolkodás és tervezés a nyugati elkerülő út nyomvonaláról. A folyamat legvégén kormányzati beruházásként elkészülhetne az egriek számára elfogadható út, ami már hosszútávú megoldást kínál Eger közlekedési problémájára.

2025-ben elkezdjük a nyugati nyomvonal tervezését Eger lakóival közösen!

Komplex fejlesztést a Szépasszony-völgynek!

Ahogy a turizmusról szóló fejezetben is említésre került, a Szépasszony-völgy Eger messze földön ismert része, idegenforgalmi vonzereje jelentős, és kiaknázatlan potenciállal rendelkezik.

Javítani kell a völgy megközelíthetőségét, az oda vezető utak felújításával. Ezek a TOP Pluszos terv részei, vagyis reális esély van rá, hogy az Egerbe érkező uniós pénzekből megvalósíthatók. A pontos tervezés az új városvezetés, illetve az új projekttervező és menedzsment gárda feladata lesz. Az utaknak képesnek kell lenniük jelentős autóbuszforgalomnak a lebonyolítására, buszfordulóval, parkolóhelyek kialakításával együtt.

A völgy fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a középen található park megújítása, és képessé tétele a vendéglátók által kertként történő részbeni hasznosításra. Ezt egészítené ki a pincetetők kert-szerű, terasz-szerű beépítésének engedélyezése Településterv részeként. Szükség van emellett a völgy infrastruktúrájának komplex megújítására, utakkal, járdákkal, csapadékvíz-elvezetéssel, informatikai infrastruktúrával és kamerarendszerrel együtt.

Oktatási-konferencia-wellness borközpontot!

Meggyőződésünk szerint a következő városvezetésnek foglalkoznia kellene egy olyan komplett wellness, konferencia és szórakoztató központ létrehozásával, aminek fókuszában az Egri Borvidék, a bor, a pálinka és az ezeket övező tradíciók állnak. A projekt természetesen nem önkormányzati, hanem a borászokkal, mint gazdasági szereplőkkel, az egri egyetemmel és a Kormánnyal közösen megvalósítandó fejlesztés, amelynek jelentősége túlmutatna Eger határain. Nagyobb lépétkű célja a teljes magyar borkultúra bemutatása lenne, és egyben oktatási központként, konferenciaközpontként és tudásközpontként szolgálna. Stratégiailag fontos, hogy az ország borkultúrájának fejlesztése és népszerűsítése kifejezetten az egri borvidékhez kapcsolódjon. Ez stabilizálná az egri idegenforgalom helyzetét, és vitathatatlan módon, sok évtizedre odaszögezné a borvidékünket a világ bortérképére. Úgy véljük, hogy mihamarabb ki kell dolgozni egy olyan megvalósítható tervet, ami az érintett szereplők támogatásával és együttműködésével létre is jöhet a jövőben.

Újuljon meg végre a vasútállomás környéke!

Az Egerbe vonattal érkezőket évtizedek óta egy romos állomás fogadja, szégyenfoltként a város közepén. A busszal közlekedők pedig a Belváros szívébe érkeznek, a Barkóczy utcai buszpályaudvarra. Ez szintén nem huszonegyedik századi megoldás, hiszen a távolsági buszokat más városokban már rég a központtól távolabb eső buszpályaudvarok fogadják. Egerben mindkét problémára egyszerre nyújthat megoldást, az úgynevezett intermodális csomópont, ami a jelenlegi vasútállomás területének megújulásával egyszerre lenne vasúti és buszpályaudvar.

A projektterv már a 2019 előtti városvezetés számára is rendelkezésre állt, a finanszírozás is adott volt a Kormány részéről a Modern Városok Program keretein belül. A megvalósításból sajnos mégsem lett semmi. Ennek az egyik oka, hogy a korábbi városvezetés az 1-2 éven belül megvalósuló kisebb fejlesztésekre koncentrált, ma pedig már azért kerül egyre távolabb ez a terv, mert Eger az elmúlt évtizedben lépésről lépésre elvesztette az igazán komoly, emberöltőnyi kihatású projektek megvalósításának képességét.

Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy Eger jövője szempontjából nincs más út, minthogy néhány éven belül megépüljön az intermodális csomópont. Ehhez szükség lesz a lenullázott városi projektmenedzsment és tervezési kapacitás visszaépítésére, ami alapja a Kormánnyal folytatandó tárgyalások újraindításának is. Azok sikeres lezárultát követően el lehet végezni az állomásprojekt tervezésének utolsó simításait, és megindulhatna végre a kivitelezés.

Azonnal megkezdjük az intermodális csomópont vasúti rendezőn történő megvalósíthatóságának vizsgálatát is, a terveket pedig 2026-ig elkészítjük!

Autósbarát városvezetést!

A közbeszédben a közlekedés kapcsán szinte kizárólag az autósok kárhoztatásáról szokott szó esni, és általában a tömegközlekedés az, amiben mindenki a Szent Grált látja. Mi ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy az egriek a jövőben sem fognak lemondai arról, hogy a városban autóval közlekedjenek, legfeljebb elektromos autóval fogják tenni mindezt. Ha célravezetően szeretnénk cselekedni, akkor érdemes autósbaráttá alakítani az egri közlekedést. És a közhiedelemmel ellentétben ez egyáltalán nem áll szemben a környezetvédelem és az egészséges környezet megteremtésének céljával, sőt!

Fejlesztéspolitika és autók

Az autók száma a városban az elmúlt két évtizedben megduplázódott, a növekedés lassulása pedig nem várható a következő évtizedekben sem. Meggyőződésünk szerint a lakosság meglévő mobilitási igényét a városvezetésnek támogatnia kell, az autósok számára élhetőbb körülményeket teremtve. Célunk, hogy az egri autós közlekedést biztonságosabbá, gyorsabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá tegyük!

A közlekedésben történő fejlesztéseknek jobban figyelembe kell venni az autósok igényeit. A város úthálózata elöregedett, az úthálózat hemzseg a kátyúktól. Az elmúlt években az állapotromlás pedig felgyorsult a területtől elvont pénzforrások, és a tömegközlekedésre fordított kizárólagos figyelem miatt. Meggyőződésünk szerint sürgősen növelni kell a kátyúzási költségkeretet, és minőségi javulást kell elérni az elvégzett munka minőségében is.

Nagyobb kátyúzási kapacitást!

A Városgondozás Kft.-t azonnali fejlesztésekkel, gépvásárlásokkal képessé kell tenni a kátyúzási munkálatok sokkal nagyobb volumenű és nagyságrendileg jobb minőségben történő elvégzésére. A feladat méretei miatt megfontolandó egy saját aszfaltkeverő vásárlása, és a humánerőforrás fejlesztése, a mérnöki tudás mellett.

2025-ben 50%-kal megnöveljük az éves útkarbantartási keretet!

Elkezdjük az utak tervszerű és teljes felújítását egy egységes 10 éves koncepció mentén!

2027-ig felújítjuk a Széchenyi utcáról nyíló összes kis utcát!

Több parkolóhelyet!

A városban kétségtelenül több parkolóhelyre van szükség (hogy lépést lehessen tartani a bővülő autóállománnyal), újra elő kell venni azokat az elképzeléseket, melyek a belvárosban a földfelszín alatti parkolók létrehozásáról szóltak. Sajnos a modern megyeszékhelyek közül Eger az egyik olyan, ahol egyetlen ilyen projekt sem valósult meg.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az Egri Vár környezetében szintén elengedhetetlen egy többszáz gépjármű befogadására alkalmas parkoló létrehozása. A megvalósításhoz a terület adott és fejlesztési koncepció is készült már ennek kivitelezésére. Azonban gazdaságossági okok miatt önerős beruházásként elképzelhetetlen a megvalósítás. Ennek megoldását abban látjuk, ha az uniós és a kormányzati fejlesztési források egy részét ebbe az irányba tereljük át.

Városszerte 500 új parkolóhelyet létesítünk, ebből legalább 300-at a Felsővárosban!

2026-ig elkészítjük 3 mélygarázs tervét a Dobó tér, a Vár és a Szépasszonyvölgy közvetlen környezetében!

Körforgalmakat!

A városi közlekedés gyorsítása és kényelmesebbé tétele további körforgalmak építésével is elérhető. Az önkormányzati fenntartású utaknál ennek semmi akadálya nincs. A mostani városvezetés ezt a célt jól jelölte ki 2019-ben, de lépést ezirányba nem tett, körforgalom nem épült. Az újonnan felálló városvezetésnek meggyőződésünk szerint sürgősen hozzá kellene látni a körforgalmak tervezéséhez és megvalósításához.

2025-ben elkészítjük a teljes város körforgalmasításának tervét.

2027-ig körforgalmat létesítünk a viadukt alatt és az Eszterházy térre a Magyar Közúttal együttműködve.

Kétirányú Klapka utcát!

Egerben megszokott, és elfogadott, hogy a Klapka György utca a fedett uszoda és a strand közötti szakasza egyirányú. Ha beleássuk magunkat Eger forgalmi dinamikájába, hamar átlátjuk, hogy a belváros zsúfoltságát többek között ez az egyirányúság is okozza. De mi az oka ennek?

Az Eger-patakon átívelő híd teherbírása és szélessége is kevés a kétirányú forgalomhoz, a megnövekedett terheléshez. Az elmúlt városvezetések evidenciaként kezelték ezt a tényt. A Klapka út teljes hosszában való kétirányúsításával kvázi elkerülő út nyílna a belváros körül, ami kisebb forgalmat, könnyebb parkolást, és kevesebb a belvárosban kibocsátott károsanyagot jelentene. Meggyőződésünk szerint az új városvezetésnek érdemben foglalkoznia kell a Klapka utcai híd felújításával, az utca kétirányúsításával, és a környék forgalomszabályozásával. Mindez meglepetésszerű lendületet adna ennek a városi zónának a közlekedésében.

2026-ig kétirányúvá tesszük a Klapka utcát, és érezhetően javítjuk a Belváros közlekedését!

Autósbarát szervezést a városi felújításoknál!

Egerben szinte minden közterület felújítás szokásos velejárója a káosz az autósok számára. A Szarvas téri körforgalom, a Kertész út, a Vécseyvölgy-Gárdonyi utcai csomópont felújításánál mind-mind hónapokig szenvedtek az arra közlekedők a folyton változó, és sokszor józan ésszel nehezen felfogható korlátozások miatt. Ennek oka, hogy az elmúlt években a Városházán a személycserék miatt csökkent a mérnöki tudás és szervezőképesség.

Meggyőződésünk szerint az új városvezetésnek nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy a város közterületein zajló felújítások kevésbé zavarják a közlekedőket, és ne bénítsák meg csúcsidőben a várost. Ezt közlekedésszabályozási eszközökkel lehet elérni, de sokat segítene már az is, ha a közlekedési táblákat a munkaszakaszok végeztével nem felejtené kint hetekig a kivitelező, vagy legalább lenne az Önkormányzatnál valaki, aki ezt észrevegye.

Közlekedésszabályozás

A közlekedésszabályozás Egerben gyerekcipőben jár évtizedek óta. Pedig több olyan lépést lehetne megtenni az autósok érdekében, ami nem kerül pénzbe. Érthetetlen korlátozások, ésszerűtlen egyirányúsítások, a kanyarodási irányok nem megfelelő kijelölése, az elavult parkolási rendszer és körzethatárok mind múlt századiak. A közlekedési rend teljes és módszeres áttekintése egészen biztosan számos ésszerű javaslatot szülne.

Szakmebereket a közlekedésszabályozásba!

Az Önkormányzat saját humánerőforrás állományától nem elvárható, hogy a legkorszerűbb tudással rendelkező közlekedésmérnököket és szakértőket is tömörítse. Ez tipikusan olyan tudás, amit más városok esetében is kívülről hívnak meg. Feltett szándékunk, hogy ebben a kategóriában a legjobb szakértői gárdát szerezzük meg Eger számára.

Új közlekedési rendet!

Egerben azonnal sort kell keríteni a teljes úthálózat használatának felülvizsgálatára. Felül kell vizsgálni az egyirányúsításokat, a sebességhatárokat, a lakó-pihenő övezeteket, és még sorolhatnánk. Ahhoz, hogy hatékonyabb, gyorsabb, kényelmesebb legyen az autós közlekedés, szükség van egy új közlekedési koncepció kialakítására. Ezt külsős szakértők, közlekedésmérnökök bevonásával a legcélravezetőbb elvégezni. Ebben jó partner lehet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszéke.

Felül kell vizsgálni a lakosság által igénybe vehető behajtási és várakozási engedélyeket, lehetővé kell tenni a nagyobb autóparkhoz illeszkedő bérletkonstrukciókat, hiszen aligha szab határt a mobilitási igénynek az, hogy az Önkormányzat nehezíti az engedélyek megszerzését anyagi korláttal – legfeljebb a lakosság és az Önkormányzat viszonyát teszi terheltebbé.

Véleményünk szerint vissza kell vonni a Szmrecsányi Lajos Érsekkertbe a rendezvényekhez kapcsolódó alkalmi behajtási engedélyek megszerzésének megszigorítását. A jelenlegi városvezetés környezetvédelmi indokra hivatkozva kötötte magasabb összeg megfizetéséhez a rendezvényeken árusítók számára a gépjárművel történő behajtást, ami lehetetlenné tette például a Magyarok Vásárának megtartását. A mi meggyőződésünk szerint nem attól lesz tisztább a levegő, hogy egy-egy hétvégén egy alkalommal nem hajtanak be autók az Érsekkertbe egy elmaradó rendezvény okán. Ez tipikusan olyan eset, amikor a józan ésszel szemben használják tévesen a zöld politika általános érveit.

Zöld hullámot, gyorsítást!

Az egri jelzőlámpák legutóbb 2019 nyarán kerültek összehangolásra. Megítélésünk szerint ez egy olyan munka, amit 5-10 évente mindenképpen érdemes elvégezni. Ennyi idő alatt maga az infrastruktúra, a közlekedők által célba vett gócpontok és a közlekedési szokások is jelentős mértékben megváltoznak, szükséges tehát a jelzőlámpák összehangoltságának felülvizsgálata.

A jelzőlámpák időszakos sárga villogóra állítása is számos alkalommal bizonyította, hogy gyorsít a város forgalmán. Le kell számolni azzal a téves nézettel, hogy a jelzőlámpáknak csak hajnalban szabad sárga villogó üzemmódban működniük, hiszen számos más napszakban is gyorsítana a forgalmon az indokolatlan piros jelzések megszüntetése.

Kialakítjuk és kétévente felülvizsgáljuk a zöld hullámot!

Új parkolási koncepciót!

Egerben a parkolási körzetek kialakítása nélkülözi az észszerűséget. A belvárosi kis utcákban parkoló autók garmadája az ott lakók százainak teszi élhetetlenné a mindennapokat. Mindeközben a parkoló automaták elavultak, a jegy nélkül várakozókat pedig általában nem érik tetten az ellenőrök.

Eljött az ideje egy átfogó parkolási koncepció megalkotásának, amely újrarajzolja a körzethatárokat, felszabadítja a régi körzethatárokat és tekintettel van a lakosok várakozási igényeire. A parkolási szokások informatikai alapon történő elemzésével hatékonyabbá tehető a parkolási rendszer működése és a nem fizető potyautasok kiszűrése is. Egy új parkolási koncepció minden egri lakos számára élhetőbb környezetet teremthetne, miközben az autóhasználat hatékonyabbá válna a városban, a potyaparkolók kiszűrése pedig plusz bevételt jelentene az Önkormányzatnak. Ehhez a munkához jó példával szolgálhatnak azok a városok, ahol a nagy idegenforgalom mellett huszonegyedik századi parkolási rendszer működik (jó példának tekintjük Szentendrét, Veszprémet vagy Budapest egyes kerületeit). A parkolási rendszer kialakítását szintén külsős szakmai tudás bevonásával érdemes megvalósítani.

Ingyenessé tesszük az első órát a Katona téri parkolóházban!

A 80%-os kihasználtság eléréséig ingyenessé tesszük a Kertész úti parkolóházat!

2025-ig elkészítjük és elfogadjuk a városlakókkal egyeztetett új parkolási koncepciót!

2026-tól bevezetjük az új parkolási rendet Egerben!

Az autósok befizetéseit költsük az utakra!

Szeretnénk szakítani azzal a rossz hagyománnyal, hogy Egerben az autósoktól beszedett díjakat a városvezetés nem a közlekedésre fordítja, hanem feléli. Pedig juthatna belőle az úthálózat rendbetételére is. Joggal érezhetik az autósok, hogy őket csak sarcolják, de nem kapnak viszonzásul semmit.

Célunk egy olyan városi rendelet megalkotása, amely garantálja, hogy az autós társadalomtól származó különböző bevételek nem kerülnek a költségvetés nagy közös kalapjába, hanem átlátható módon elsősorban az úthálózat karbantartására és felújítására fordítandók, illetve a városi közlekedéssel kapcsolatos költségekre. A rendelet megalkotása során törekedni kell a politikai konszenzus megteremtésére, hiszen egy rendelet akkor lehet igazán időtálló, ha a különböző politikai csoportok egyaránt támogatják, és a városvezetés esetleges cseréje egy választást követően nem befolyásolja az ehhez hasonló alapvető, rendeletbe foglalt célkitűzéseket.

Valóban ingyenes és minőségi tömegközlekedést!

Eger jelentősen kívánt előre lépni a tömegközlekedés népszerűbbé tételének ügyében az 1000 Ft-ért kapható éves bérletek bevezetésével. Két év távlatából tapasztalatként megállapítható, hogy a tömegközlekedés igénybevétele sajnos nem emelkedett jelentősen, és az autók száma sem csökkent a városban. Ugyanakkor az 1000.- Ft-os bérletárak feletti részt azok az egriek fizetik meg az adóforintjaikon keresztül, akik nem veszik igénybe a buszos közlekedést.

Meggyőződésünk szerint a tömegközlekedés elérhetősége az olcsóságon keresztül támogatandó, de önmagában egyáltalán nem elégséges megoldás a közlekedési forma népszerűsítése érdekében – és ezt az állítást az idő két év távlatából igazolta.

A tömegközlekedés finanszírozása ráadásul igen drága dolog az Önkormányzat számára: nagyságrendileg évente 1,4 milliárd forintos tétel. Összehasonlításképpen ez közel háromszorosa annak az összegnek, amit kátyúzásra és a város tisztán tartására, szemétszedésre és a parkosításra költ az önkormányzat összesen.

Ahhoz, hogy a buszos közlekedést népszerűbbé tegyük, elsősorban a minőségén kellene javítani. Elavult buszok közlekednek városunkban, amelyek karbantartása és fogyasztása drága, a károsanyag-kibocsátás magas, a kényelem alacsony, a járatsűrűség pedig nem megfelelő, és ez a helyzet a bérletárak csökkentésével még rosszabb lett. A Kormánynak köszönhetően mégis érkeztek elektromos buszok a városba, amelyek forgalomba álltak, és talán tényleg hozzájárulnak a tömegközlekedés népszerűségének növeléséhez csakúgy, mint az Önkormányzat költségvetéséhez az olcsóbb fenntartáson keresztül. Meggyőződésünk szerint a Kormánnyal együttműködve, adott esetben az uniós források városi ráfordításán keresztül is folytatnunk kell a buszpark modernizálását, mert a jelenlegi járműflottával a tömegközlekedés egyszerre drága és népszerűtlen.

Ami a tömegközlekedés ingyenessé tételét illeti, ha már elkezdtük, nem érdemes megállni félúton! Más városokban nem a lakosoknak adnak 1000 forintos bérletet, hanem egyszerűen ingyenesen használhatóak a buszok mindenki számára. Szűkebb pátriánkban, a megyén belül Hatvanban is ezt a módszert alkalmazzák sikerrel, ott nincs se bérlet, se jegy.

Egerben most is elenyésző az alkalmi jeggyel utazók aránya. A nyugdíjasoknak eleve most is ingyenes, a lakosok pedig 1000Ft-os bérletet éves váltanak. A teljes ingyenességgel a mostani helyzethez képest megszűnne a jegyeladás és ellenőrzés adminisztrációs költsége, ami minden bizonnyal többe kerül, mint amennyi bevétel származik az alkalmi jegyeladásból.

A mostani rendszer ráadásul diszkriminálja azokat, akik Egerben dolgoznak és termelnek, de nem itt van az állandó lakhelyük. Számukra a tömegközlekedés így nem olcsó alternatíva az autózással szemben, ezért a teljes ingyenesség egy hatékony városi parkolási rendszerrel együtt esetükben valóban csökkenthetné a városban a gépjárműhasználatot.

A tömegközlekedés minőségének javításán és a teljes ingyenességen tehát meggyőződésünk szerint érdemes a következő városvezetésnek munkálkodnia, hogy a buszozás valóban alternatívája legyen az autózásnak!

2025-ben elvégezzük a buszmenetrendek felülvizsgálatát, és a valós igényekhez alakítjuk a buszjáratokat!

2026-ban megvizsgáljuk és lehetőség szerint bevezetjük a teljesen igyenes tömegközlekedést! 

Támogassuk az alternatív közlekedési eszközöket!

Az autózás, a kerékpározás és a tömegközlekedés mellett egyre népszerűbbek az innovatív közlekedési eszközök, mint például az elektromos rollerek, Segwayek vagy a közösségi használatú kerékpárok. Egy turisztikailag frekventált városnak érdemes lépést tartani a korral, ha ezek használatának ösztönzésére lehetőség nyílik. Meggyőződésünk szerint az efféle közlekedési módoknak helye van Egerben, annál is inkább, mert Eger borkultúrára építő város, ahol a borfogyasztás a mindennapok része sokak számára, de főleg az idelátogatók számára. Közlekedésbiztonsági kérdés is, hogy csökkentsük az alkoholos befolyásoltság alatt okozott személyi sérüléses balesetek számát, és evidencia, hogy ittas autós sok ártatlan ember tragikus halálát okozza már, míg ittas rolleres vagy biciklis még senkiét.

Az alternatív eszközök szabályozása, különös tekintettel a mindenhol ott hagyott, eldőlt rollerekre elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy a városlakók ne nézzék rossz szemmel ezeket az eszközöket, és azok se rontsák a városképet. A rollerek esetében sűrű parkolóhelyeket kell kialakítani, hogy az eszközök jól használhatók legyenek, a célhoz közel lehessen azokat lerakni, de rendezett formában legyenek részesei a város közlekedésének.

Cél kellene legyen, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével, azok rolleresek számára is elérhetővé tételével javítsuk városunk közlekedését, közlekedésbiztonságát, és fejlesszük a mobilitást.

Zöld, fenntartható Egert!

Kevesen tudják, hogy Eger városának létezik egy a fenntarthatóság célját szolgáló írott stratégiája (Fenntartó Energia Akcióterv néven (SEAP)), mi több egy a Klímastratégiával foglalkozó dokumentum is létezik. Sajnos azonban ahogy az lenni szokott a városvezetés nem használja sem a politikai stratégiai döntések, sem a fejlesztések tervezésekor, pusztán hivatkozási alapként szolgál a pályázatok esetén. Véleményünk szerint szükséges mind a két dokumentumot aktualizálni és a frissített anyag részeit beemelni az új városvezetés céljai és a fejlesztéspolitika prioritásai közé. Így végre nem csak a fióknak készülő dokumentumaink lesznek, hanem egy a valós gyakorlatban is kivitelezhető akciótervünk, Eger város zöldebbé tételéhez. De mit jelent ez a hétköznapokban?

Egernek képesnek kell lennie arra, hogy beilleszkedjen a világban is kibontakozó fenntarthatósági trendekbe, és azon belül is a Magyar Kormány országunkat zöldebbé tévő folyamataiba. Városunk energiagazdálkodásának legnagyobb hiányossága az, hogy gázfűtésű erőművel biztosítja sok ezer háztartás téli fűtését, és emiatt az energiafüggősége magas. A közeljövő egyik legfontosabb kihívása – amivel a mindenkori városvezetésnek szembe kell néznie tehát az -, hogy az EVAT által működtetett gázfűtésű erőművet kiváltsa. Emellett tovább kell folytatni az elmúlt években elkezdett, energiahatékonyság növelésével összefüggő programokat, korszerű szigeteléssel kell ellátni az önkormányzat meglévő épületállományát. Szükség van továbbá az autós közlekedésből származó károsanyagkibocsátás csökkentésére és a közlekedés hatékonyabbá tételére.

Korszerű energiaellátást a távfűtésben és az önkormányzati szektorban!

Az EVAT által működtetett gázfűtőmű megtette a maga szolgálatát az elmúlt évtizedekben, és egyre nagyobb az igény a gázfüggőség csökkentésére, a megújuló energiák használatára. Az Egererdő a legnagyobb hazánkban működő erdőgazdaság, ahol jelentős a fakitermelés. A folyamatok során jelentős mennyiségű biomassza képződik, amelynek hasznosítása a város fűtéséhez hozzájárulhatna.

Az elmúlt hónapokban az EVAT Zrt. új vezetése az Egererdő Zrt-vel közösen megkezdte egy korszerű biomassza fűtőmű kialakításának tervezését, államilag finanszírozott, jövőbeni kísérleti projekt keretein belül. Megítélésünk szerint szükség van a projekt mielőbbi megkezdésére, ezért az új városvezetésnek érdemes támogatnia az EVAT Zrt. ezirányú törekvéseit.

A biomassza mellett szükséges vizsgálni egy napelem park jövőbeni megvalósíthatóságát. Egy ilyen megújuló energiát termelő létesítmény a becslések szerint évi sok száz millió forintos hasznot termelne a városunknak. Szomorú tény, hogy ilyen projekt megvalósítására hiába volt uniós forrás, az elmúlt 6 év mulasztásai miatt a projektről a városvezetés végül lemondott. A naperőmű mellett tovább kell folytatni az egyes intézményeknél és cégeknél a napelemek telepítését uniós vagy kormányzati forrásokból. Mindemellett meg kell vizsgálni piaci finanszírozás bevonásának lehetőségét is, hiszen az energiahatékony beruházások általában jó megtérüléssel számolhatnak.

A beruházások során különös figyelemmel kell lennünk arra, hogy az uniós pénzeső ideje lejárt. Ennek az a következménye, hogy a jövőben önerő bevonására lesz szükség a projektek kivitelezéséhez. Az új városvezetésnek szemléletében is alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez.

2025-ben tervet készítünk a zöldenergia kihasználására, és elkezdjük a tervek végrehajtását!

Geotermia – Az erőforrás, amit Rger nem használ

Eger jelentős termálvíz bázissal rendelkezik, mégsem gyakorlat a városban ennek a természeti forrásnak a hasznosítása. Miközben Szegeden egész lakótelepet fűtenek geotermiával, Egerben a mai napig a gáz az egyetlen távfűtő nyersanyag. Az új városvezetésnek már a mandátumának kezdetekor be kell vonnia energiaügyi szakembereket a város energiaellátásának jövőbeni tervezésére, és el kell kezdeni a geotermia hasznosításának vizsgálatát is!

Tisztább levegőt a városnak!

Nem csak egyszerű közhely, hogy Egerben rossz a levegő minősége, hanem súlyos közegészségügyi probléma is. Ez azért van, mert Eger völgyben helyezkedik el és ami károsanyag, szálló por a városon belül képződik, az itt is marad.

Több érv mellett ezért is tartjuk észszerűnek, hogy a tervezett keleti elkerülő út nyomvonalai közül a város forgalmát és az átmenő forgalmat is mindenképpen a völgyön kívülre helyezzük át. Erről bővebben az elkerülő útról szóló fejezetben értekezünk.

A város levegőjét jól érezhetően javítaná a dízelüzemű buszok elektromosra cserélése. A tömegközlekedésről szóló fejezetünkben részletesen írunk erről.

A város levegőminőségének javításához hozzájárul az 1552 fa program is.

Meggyőződésünk szerint a következő városvezetésnek kiemelt figyelmet kell fordítani a fenti ügyekre, és érezhetően javítani kell néhány éves távlatban a város levegőminőségét!

Okos vezérlőket, termosztátokat!

Az egri Felsővárosban jelentős probléma, hogy a régi építésű panelházak nem rendelkeznek lakáson belüli egyedi fűtésszabályozással. Hiányoznak a 21. századi megoldások az áramhasználat csökkentése érdekében is. Meggyőződésünk szerint az Önkormányzatnak támogatnia kell az okos mérők, vezérlők, termosztátok lakosság általi beszerzését és használatát. Erre az új városvezetésnek egyedi programot kell indítania, amelynek finanszírozása történhetne az Önkormányzat számára befizetett építményadóból. A befizetések stabil alapot képezhetnének a mindenkori fenntarthatóságot és zöldítést célzó programoknak. A szabályozást önkormányzati rendeleti szinten kell kezelni, ami az adórendeletet és a költségvetési rendeletet érintené, és annak érinthetetlenségét széles politikai konszenzus garantálná. Ennek megteremtése véleményünk szerint az új városvezetés felelőssége.

2025-ben elindítjuk a smart home programot, támogatni fogjuk az egri otthonok energiahatékonyságának növelését!

Több vendéget és magasabb minőségű turizmust Egernek!

Eger karakterét 1552 legendája határozza meg, a bikavér, a vár, a jelentős borvidék, a messze földön ismert Szépasszony-völgy, a termálvizek, a katolikus egyház. A Bükk közelsége pedig kivételes természeti környezetet biztosít a város szomszédságában. Eger elsősorban a fentiek miatt kedvelt célpontja a turistáknak, ami több mint 10.000 egri család megélhetését biztosítja közvetlenül vagy közvetve.

Alapvetésünk, hogy Eger nem lenne az, ami a jelentős mértékű turizmus nélkül, és ez még akkor is igaz, ha elismerjük, sajnos számos egri számára a turizmus hatásai kényelmetlenséget okoznak.

Eger adottságainak kihasználásában mi jelentős fejlődési potenciált látunk. A turizmusból származó bevételeket jelentősen lehetne emelni elsősorban az idegenforgalom minőségének javításával, másodsorban az ide látogatók számának növelésével. Mindkettő kulcsa a város, mint idegenforgalmi vonzerő fejlesztése.

Új szerepet a várnak!

Az egri vár Eger mindkét legendájának, az 1552-es diadalnak és a bikavérnek is az alapja. Az elmúlt évtizedben jelentős fejlesztések zajlottak a Kormánynak köszönhetően. A vár nemzeti emlékhellyé vált, megújultak a belső terei, bástyái, a várfejlesztésnek pedig számos eleme zajlik a jelenben és minden bizonnyal a jövőben is. A vár azonban megítélésünk szerint ezzel együtt is sokkal többet tartogat számunkra. Úgy látjuk, hogy más idegenforgalmi célpontokhoz képest igen csekély a gasztronómiai kínálat, az élményszámba menő állandó program vagy a bikavért, mint legendát előtérbe helyező attrakció.

A vár Eger központjában helyezkedik el, ennek ellenére nem úgy használjuk, ahogy azt egy „összekötő csomóponttól” várnánk. A mostani jellege inkább egy a város perifériáján lévő múzeumnak felel meg. Egyáltalán nem működik közösségi térként a vár, nem a találkozási pont helye sem az idelátogatók, sem a város lakói számára. Ezzel szemben máshol az tapasztalható, hogy hasonló középkori építményeket sikerül beleszőni a hétköznapi életbe, azok központi találkozóhelyek, városi események színterei.

Jelentős előrelépés volt 2018-ban, hogy az előző városvezetés ingyenessé tette a várba való belépést az egri lakcímkártyával rendelkezők számára, de sajnos ennyiben meg is állt a folyamat. Mi úgy véljük, erre az alapra ragyogóan lehetne építkezni a jövőben, és ezzel párhuzamosan fejleszteni a vár funkcióinak kínálatát.

Cél lehetne például, hogy a vár néhány éven belül az egriek kedvelt közösségi terévé váljon, az odalátogató turistákat pedig programkínálatával „beszippantsa”. A megújult várba plusz attrakciók, rendszeres programok és nagyobb gasztronómiai kínálat szükséges. Ehhez szükség van plusz humánerőforrásra a várban, hiszen a vár jelenleg nem csupán „vár”, hanem egyben múzeumként működő intézmény, és a megyei régészeti feltáró feladatok ellátója is. Ez utóbbi feladatok mellett az elmúlt években elsikkadt a turisztikai vonzerő erősítése és a közösségi tér kialakítása.

2025-ben elkészítjük a vár közösségi térré alakításának tervét és megkezdjük annak végrehajtását!

Felülvizsgáljuk a kizárólagosságot biztosító, piackorlátozó szerződéseket!

Minőségi ugrást a Szépasszony-völgynek!

A Szépasszony-völgy minden magyar által jól ismert fogalom. Sajnos azonban az odalátogatók az ezredforduló idején szinte kivétel nélkül csalódottan távoztak. Az alacsony minőségű, utólag cukrozott kannás borok, az olcsó, de alacsony színvonalú kifőzdék, silány programok és zenekínálat rontották az egész borvidék és az egri bor renoméját. Az elmúlt évtizedben a Szépasszony-völgy jelentős fejlődésen ment keresztül, megjelentek a minőségi kínálattal rendelkező pincészetek, a gasztronómiai kínálat megnőtt, és megjelent a magas minőség is. A Márai Szabadtéri Színpad 2013-as megújulásával pedig lehetőség nyílt minőségi programokra és nagyobb vendégforgalom generálására.

Meggyőződésünk szerint fontos lenne, hogy a Szépasszony-völgy a magyar borfogyasztás egy „szentélye” legyen, ahol belekortyolni egy pohár bikavérbe örökre emlékezetes pillanatot jelent minden borkedvelő számára!

A Szépasszony-völgy azonban még ma is küzd mostoha sorsával. A mai napig rossz a megközelíthetősége és a tény, hogy egy éve még nem volt a gazdasági szereplők számára igénybe vehető szélessávú internet, ami az online pénztárgépeknek és más IT-szolgáltatásoknak az alapja. A Szépasszony-völgy közepén lévő „park” a mai napig alacsony hatékonysággal használt terület, a közlekedés gyatra, a forgalmi rend kialakításában pedig évek alatt sem sikerült a meddő és végtelen viták korszakából kitörni.

A völgy fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a szereplők együttműködése, amelyben kiemelt szerepe van a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületének.

Meggyőződésünk, hogy sürgősen javítani kellene a Szépasszony-völgy megközelíthetőségét és annak teljes úthálózatát, meg kellene oldani a parkolás kérdését és a nem autóval érkezők számára is célravezető megkönnyíteni a völgybe történő odajutást és hazautat. Ebben érdemes szerepet szánni a huszonegyedik századi közlekedési formáknak, például az elektromos rollereknek. A völgy közepén az elhanyagolt parknak teljesen meg kellene újulnia, használatba kellene vegyék a vendéglátósok és turisták, támogatni kellene a pincetetők hasznosítását, kert-szerű beépítését, és támogatni kell a magasabb minőségű kínálat létrehozását is.

Könnyű belátni, hogy a Szépasszony-völgy fejlesztése elengedhetetlen Eger turizmusának minőségi javításához, és végső soron az egri gazdaság fejlődéséhez.

A Szépasszonyvölgy komplex fejlesztését az uniós és kormányzati támogatással megvalósuló programok részévé tesszük!

2025-ben belterületbe vonjuk a Kőkút utcát és felújítjuk!

2025-ben elkészítkük az új Szépasszonyvölgy koncepciót az érintettekkel közösen!

Új dimenziót az egri borvidéknek!

Nagy kockázatot vállal bárki, aki az egri borról ír, hiszen könnyen megsértheti a borkedvelők és borászok lelkivilágát. Az egri borról, mint büszkeségünkről még építő jellegű kritikát megfogalmazni is könnyen számíthat eretnekségnek. Mindezzel együtt úgy véljük, egyetértőkre találunk azzal a véleményünkkel, hogy a boltok alsó polcain kapható, olcsó bikavérek összességében károsak az egész borvidéknek, és csak az adott termelőnek hoznak anyagi előnyt. A szőlőtermelők szenvednek az alacsony felvásárlási árak miatt. Az olcsóbb borok magas minősítési, vagyis superior, grand superior kategóriába soroltatása túlélési kérdés sok borászat számára, míg a fogyasztók szenvednek a borok bizonytalan ár-érték arányától.

Az ördögi körből kikerülni ebben a kérdésben is csak összefogással lehet. A borászok, a Hegyközség és a borminősítők együttműködésével. A mi célunk, hogy pontosan egy ilyen összefogást kovácsoljunk össze, ami állhatatosság mellett az egri bort és borvidéket évek alatt képes magasabb dimenzióba röpíteni. Szükségét látjuk emellett az egri bormarketing felfrissítésének is, amihez jó alapok egyébként már adottak. Sikeres volt a borászok által életre hívott Egri Csillag projekt, sikeres a közös egri palack a magas minőségű bikavérek számára, és bíztató jel, hogy az elmúlt években az egri bor Budapest borává válhatott, ezzel megkérdőjelezhetetlenül országos rangot szerezve. Fontos előrelépés, hogy több nemzetközi filmfesztiválon, például Cannes-ban is az asztalokra kerülhettek az egri borok. Példaérétkű, ahogyan évszakos jellegűvé váltak a nagy boros rendezvények, a tavaszi Egri Csillag Weekend, a nyári Egri Bor Ünnepe, az őszi Bikavér Ünnep és a téli Borszalon.

Az egri bor pozicionálása azonban tovább kell folytatódjon! Az egri palack után meg lehetne alkotni a különleges egri boros poharat is. Ennek a tesztverziója 2022-ben el is készült a közgyűlés többségének támogatásával.

Szükség van egy fejlődő közös bormarketingre éppúgy, mint a minőségi borok arányának további növelésére és az eladási átlagárak emelésére, ami magával hozza a szőlő felvásárlási árának emelkedését, és a szőlőtermő területek értékének növekedését.

Több életet a belvárosba!

A belvárosban évtizedek óta probléma, hogy az ott lakókat zavarja a turizmussal járó zaj és a tömeg. Nem egyedülálló probléma ez, nagyon sok, a mienkéhez hasonló város küzd a belváros zsúfoltságával. Nyilvánvalóan tévút a belvárosba nem beengedni az egész város számára hasznos eseményeket, és az sem elérhető, hogy a városunkba látogatók miatt este 10 óra után ne legyen zaj a Belvárosban. Ahogy a siófoki Aranyparton vagy a budapesti Király utcában sem leányálom a nyugalomra vágyóknak élni, úgy Egerben is folyamatosak a panaszok a belvárosi zaj miatt. Városunkban sokakat az adventi vásár folyamatos karácsonyi zenéje is zavar annyira, hogy emiatt az Önkormányzatnál panaszt tegyen, a helyzetet tehát komolyan kell venni. A problémát több városban, például Székesfehérváron azzal csökkentették, hogy a Belvárosban élők lakásainak piaci ár fölötti megvásárlását garantálta az Önkormányzat, így a turisták zajától szenvedők könnyen tudtak nyugalmasabb területen ingatlant vásárolni a meglévő belvárosi lakhelyük helyett.

Fontos lenne, hogy ezt a lehetőséget Eger is biztosítsa a lakosainak, hiszen a zajos belvárosban élők valószínűleg szívesen szabadulnának a zajos környezettől, ha az számukra nem járna anyagi hátránnyal, hanem épp ellenkezőleg: jó döntés lenne az ingatlanjukat nyugalmasabb területen lévőre cserélni. Nyilvánvaló, hogy mindenki igényeinek megfelelni nem lehet, nem lehet egyszerre nyugodt lakókörnyezet és turisták által látogatott idegenforgalmi terület is a Belváros, annak szerepe azonban hosszú távon, egy Eger szintű megyeszékhelyen inkább az utóbbi. Az elérhető kompromisszum az, hogy a nyugalmasabb környezetre vágyókat az Önkormányzat nem „panaszosként” kezeli, hanem megoldást nyújt a problémájukra, amellyel a nyugodt lakókörnyezet megszerzői, valamint az egri idegenforgalom és gazdaság is egyaránt jól jár.

2025-től biztosítjuk a belvárosi lakások cseréjének lehetőségét az azt igénylő lakosok számára!

2025-ben felülvizsgáljuk a belvárosi nyitvatartások és a működést szabályozó rendeleteket!

Új partnerség az egriekkel

A városvezetés kapcsolata az elmúlt évtizedben távolodott a város polgáraitól, az elmúlt négy évben pedig szinte teljesen megszűnt. A városvezetés személyesen szinte elérhetetlen nemcsak az állampolgárok, sokszor a civil szervezetek vezetői számára is. A fogadóórák és közmeghallgatások kiüresedtek, a városvezetés tagjait a rendezvényeken is alig lehetett személyesen megszólítani az elmúlt években.

Mi úgy véljük, hogy ezen sürgősen változtatni kell. Hisszük, hogy a városvezetésnek a sokaság szolgálatában kell állnia, és Egert új, fejlődő pályára állítani csak az egriekkel közösen lehet!

Legyen előny egrinek lenni!

Egerben élni kiváltság. Városunkat patinája, legendája messze földön híressé teszi. Évente turisták százezrei jönnek hozzánk megtapasztalni Eger varázsát. A helyben lakók viszont joggal érzik úgy, hogy az idegenforgalom zaja, a zsúfoltság sokszor zavaró, a műemléki környezet pedig sokakat korlátoz, ha építkezni szeretnének. Mindez nem hiba, hanem természetes része az egri létnek. A baj az, hogy ezzel a léttel az előnyök a kelleténél kevésbé párosulnak. El kell érnünk, hogy Egerben előnyt jelentsen egrinek lenni!

A városkártya bevezetése több, mint tíz éve ezt a célt szolgálta, de valljuk be: sosem érte el. Mi több, mára pedig el is fáradt a városkártya, mint a kedvezmények eszköze. A semminél ugyan több, de a huszonegyedik században, a mesterséges intelligencia korában nem elvárható a városlakóktól, hogy egy sokadik plasztikkártyát hordjanak magunknál, és keressék a 10%-os kedvezményt biztosító helyeket. Egerben szükség van a városi kedvezmények teljes megújítására, és arra, hogy mindenki a neki hasznos, személyre szabott kedvezményekben részesüljön. Nem csak az önkormányzati szolgáltatások, de a piaci szereplők részéről is. Hitünk szerint a városlakóknak ráadásul előnyt kell élvezniük minden olyan önkormányzati szolgáltatás igénybevételekor, amelyekhez elsősorban az ő adóforintjaik járultak hozzá.

Ezt a célt szolgálja a jövőben egy városi kedvezmény-applikáció, aminek a kifejlesztése és bevezetése az új városvezetés feladata lesz. Itt az ideje, hogy Egerben legyen egyértelműen előny egrinek lenni!

Bevezetjük az Eger APP-ot, kiváltjuk a városkártyát!

Döntsenek online az Egriek!

A jelenlegi városvezetés által 2019-ben vállalt elektronikus népszavazás bevezetését Eger érdekét szolgáló lépésnek tartjuk. Sajnálatos, hogy végül a megvalósítása nem történt meg. Nyilvánvalóan nem könnyű a demokráciában lehetővé tenni az egyenlő esélyeket, és digitális alapra helyezni a döntéshozatalt, de úgy véljük, hogy az elmúlt 4 évben történhettek volna előrelépések az elektronikus népszavazás ügyében, és ma már ott állhatnánk a célszalag előtt.

Elképzelésünk szerint az új városvezetésnek feladata lenne a digitális döntéshozás lehetőségét biztosítani az egriek számára egyes városi ügyekben. Ilyen lehetne például a részvételi költségvetés megalkotása, az utcanevek kiválasztása, vagy akár a városi programok költségvetési támogatásának a súlyozása. Meggyőződésünk szerint a digitális platformon megvalósuló rendszeres véleménykérés megfelelő legitimációt biztosítana a döntések mögé. Tegyük lehetővé, hogy Egerről ne csak négyévenként döntsenek az egriek!

KÉSZ van az Egerért MOST applikáció, ami biztosítja a város polgárainak beleszólását a fontos egri kérdésekbe. Vállaljuk, hogy a fontos ügyekben megkérdezzük az egrieket és figyelembe vesszük a véleményüket!

Részvételi költségvetést!

Korrekt és támogatandó vállalás volt 2019-ben a mostani városvezetés részéről a részvételi költségvetés bevezetése. Sajnos ez sem valósult meg, még „próba üzemmódban sem”, holott 2022-ben a közgyűlés 20 millió forintot biztosított is erre a célra. A részvételi költségvetés lényege, hogy az Önkormányzat beleszólást biztosít a polgárok számára a költségvetés egyes részeibe. A részvételi költségvetésben egy meghatározott keretösszeg sorsát szavazással a város polgárai dönthetik el, vagyis dönthetnek például arról, hogy utcafelújítás, rendezvény, ösztöndíj vagy új strandmedence a fontosabb az adott évben. A részvételi költségvetés sok városban sikerrel működik, Heves megyében például Hatvanban. Itt lenne az ideje, hogy Egerben is bevezessük!

2025-ben bevezetjük a részvételi költségvetést!

Töltsük meg élettel Egert!

A turisták nem csupán Eger múltja miatt érkeznek. Az itt élő városlakók sem pusztán a szép barokk környezet miatt szeretnek itt élni. Ez egy veszélyes tévhit, ami sajnálatos módon uralkodó nézet a jelenlegi városvezetés körében. Minden ilyen tárgyú kutatás azt mutatja ki, hogy a turisztikai úticélok kiválasztásánál az embereket motiváló tényező a „hol történik valami”. Ebből fakadóan, ha komolyan alapozni szeretnénk a turizmusból beáramló bevételekre, akkor kijelenthetjük, hogy Egernek igenis szüksége van a rendezvényekre egész évben! A rendezvényeknek pedig megfelelő minőségben kell tudniuk szolgálni a városi érdeket, és kellő szintű kulturális tartalommal kell rendelkezzenek. Hovatovább, szükséges a közöttük lévő összhang megteremtése.

Az elmúlt években a városi programszervezők és az Önkormányzat között szinte teljesen megszűnt a párbeszéd. Ez előidézte azt a hátráltató körülményt is, hogy a rendezvényszervezők végül egymással sem hangolták össze programjaikat. A 2022. évben ez egy elég kaotikus éves rendezvénynaptárt idézett elő, ahol volt olyan júliusi hétvége, ami program nélkül múlt el, míg egy másik 6 egymással a közönségért versengő programot is kínált. 2023-ra a közgyűlés képviselőinek koordinációja mellett sikerült kialakítani azt az együttműködést, amivel a város közel 120 jelentős rendezvénye egyenletesen oszlott el az év során. Az önkormányzati támogatások terén viszont nem sikerült rendet tenni, emiatt szégyen szemre 2023-ban először elmaradt az Egri Ostrom! A rendezvénytámogatások mértéke számos esetben az uram-bátyám viszonyrendszerben kerül kialakításra, sokszor késve és hiányosan érkeznek a szervezőkhöz, emiatt a rendezvények színvonala is sok kívánnivalót hagyott maga után. Partnerség, pénz és összefogás nélkül nem is lehet mást várni, ezért új szövetség és kiszámíthatóság a kulcsa annak, hogy Egerben egyre jobb minőségű és egyre több program álljon rendelkezésre a városlakók és az idelátogatók számára is!

Ha ezen a téren fejlődést akarunk, akkor a városi rendezvénytámogatásokat egyértelmű minőségi elvárásokhoz és előre meghatározott indikátorokhoz érdemes kötni. Ennek egyik része, hogy a programok támogatási kérelmét a tárgyévet megelőző novemberig be kelljen nyújtani az Önkormányzathoz. Ha így cselekszünk, akkor már legkésőbb január végére elkészülhet az egész éves városi programnaptár. Ez azért nagyon fontos, hogy a rendezvényszervezők időben lássák az adott évi gazdálkodási keretüket és a megfelelő színvonalú kulturális programelemeket le tudják kötni. Egy ilyen típusú összehangolás az első lépés ahhoz, hogy a rendezvények ne egymás riválisai legyenek, és végre betöltsék küldetésüket, hogy Eger város kulturális élete felzárkózzon oda, ahova hitünk szerint helye lenne, vagyis az ország élmenyőzéhez.

2025-től összehangoljuk a városi rendezvényeket! 

A városi támogatások keretét 50%-kal növeljük, csak minőségi rendezvényeket támogatunk, objektív szempontrendszer alapján! 

Lakást a bérlemény helyett!

Egerben közel 900 család él önkormányzati bérlakásban. Többségük szociális helyzete miatt nem engedheti meg magának, hogy saját tulajdonú lakása legyen. Ugyanakkor számos olyan család van, aki szeretné megvásárolni azt az önkormányzati ingatlant, amiben éppen benne lakik. Elhibázott politika volt az elmúlt évtizedekben, hogy az ő törekvéseiket az Önkormányzat nem támogatta. Véleményünk szerint, aki megvásárolná a jelenleg bérelt lakását, az tehesse meg korrekt piaci áron! Ezzel jól jár az Önkormányzat, hiszen tőkéhez jut, és jól jár a tulajdonos is, aki ezzel hosszútávon megoldja lakhatási problémáját. Az Önkormányzat az ebből befolyt pénzbevételeket pedig más városi ingatlanok felújítására vagy hasznosítására költhetné. Arról az előnyről se feledkezzünk meg, hogy a legjobb gazda mindig a tulajdonos, vagyis kevesebb lesz a „lelakott” ingatlan, amit aztán az Önkormányzatnak kell a városlakók pénzéből újra lakhatóvá tenni.

2025-től támogatni fogjuk a bérlő tulajdonhoz jutását egy városi vagyonhasznosítási terv részeként!

Új partnerség a civilekkel

Egerben több mint kétszáz civil szervezet van bejegyezve, ezek közül mintegy 140-150 a ténylegesen működő. Kijelenthetjük, hogy városunkban komoly hagyománya van a civil mozgalmaknak, számosan közülük országos hírűek és elismertek. Ezek a hagyományok erős alapok lehetnek egy új partnerség kialakításához ezzel a szektorral, ugyanakkor azonosítani kell pár problémát, ami annak útjába áll, hogy az egri civil szektor betölthesse valódi szerepét.

Az egri civileket is érinti az az országos tendencia, hogy a tagság elöregszik. A 2020-ban kitört Covid vírusjárvány sem vált a szektor javára, sőt. A hagyományosan szeptemberben megrendezésre kerülő civil ünnepre néhány éve még több mint 100 szervezet jelentkezett be résztvevőként, 2023-ban alig többen, mint ennek a fele.

Egerben a civil kerekasztal, mint érdekegyeztető és képviseleti fórum régóta működik, azonban egyre kisebb tagszervezeti számmal. Sokan kiléptek a tömörülésből, illetve a fiatalabb átlagéletkorral rendelkező szervezetek már eleve be sem lépnek. Ez a források elosztásánál komoly feszültségekhez vezetett. Itt is tetten érhető a szubjektív viszonyrendszerre épülő forráselosztás.

Szintén általánosan igaz az egri civil szervezetekre, hogy a rendszerváltás óta nem sikerült jelentősebb pénzügyi vagyont, eszközt vagy hasznosítható ingatlanvagyont felhalmozniuk. Pedig egy stabil alaptőke létfontosságú például a helyi társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemben. Ezzel szemben az a nézet az uralkodó, hogy minden évben nullára kifutó költségvetést kell készíteniük és az önkormányzatnál kell támogatásért sorban állniuk és abból megvalósítani az elképzeléseiket. Sok szervezet híján áll az aktivizálható tagok tekintetében is. Az Önkormányzatnak érdemes lenne olyan ösztönzőrendszert kidolgozni, mely az ellenkező irányba tereli a helyi civil szervezeteket.

Az egri civil szervezetek finanszírozása a covid előtti támogatáshoz képest kb. a negyedére esett vissza (ide nem értve a sport célú szervezeteket). A jelenleg néhány millió forintos nagyságrendű városi keret a teljes költségvetésnek igencsak apró szelete, pedig az egri civilek ennél sokkal többet tesznek hozzá a közösségünk épüléséhez. A turisztikai rendezvényektől kezdve a hagyományőrzésen, érdekképviseleten, szabadidő és ifjúságügyön túl jelentősen növelik a város ismertségét, biztonságát és megbecsültségét.

Kiveszik részüket az egészségügytől kezdődően a művészeteken és közbiztonságon át egészen a környezet és természetvédelemig, szinte minden feladatból. A tagságukon keresztül több ezer polgárhoz érnek el.

Meggyőződésünk szerint az új városvezetésnek új alapokra kell helyeznie a partnerségét a teljes egri civil szektorral. Ennek alapja egy ún. civil garancia lenne, melynek lényege, hogy minden olyan egri székhelyű civil szervezet, aki teljesít bizonyos minőségi kritériumokat, az garantáltan megkapja az ahhoz a szinthez kapcsolt juttatásokat.

A jelenleg tapasztalható erősen önkényes viszonyokkal szemben a civil szektorban is érvényesülnie kellene a teljesítmény alapú megközelítésnek. Mindez csak egy üdítően új megközelítéssel, a civil szervezetek újraértékelését követően alakulhat ki.

Összességében úgy látjuk, hogy a jelenleginél nagyobb elismerésben kellene részesíteni a civil szektorban tevékenykedők munkáját, az értékteremtő tevékenységüknek pedig jelentősebb támogatást szükséges biztosítani. Meggyőződésünk szerint szükség van arra is, hogy a szimbolikus részvételen túl a civileknek nagyobb teret engedjen a városvezetés a város irányításában, a döntéshozatalban való részvételben.

2025-ben kidolgozzuk az új civil támogatási rendszert, és megnöveljük a civil szektor támogatását! 

Új partnerség a sportegyesületekkel

Egerben évek óta körülbelül 50 sportegyesület működik, és ebből 45 működését támogatta valamilyen formában az Önkormányzat 2023-ban. A sportegyesületekben több mint 4000 fiatal sportol versenyszerűen, vagy utánpótlás-nevelés keretein belül. A felnőtt versenysportok közül kiemelkedik a vízilabda, de sok más kisebb sportág is komoly országos eredményekkel rendelkezik. Jó példa erre Gledura Benjámin, aki Egerből indulva került a világ 100 legjobb sakkozója közé, de országos élvonalba tartozik a női squash és Európa-bajnokot avathattunk a férfi testépítők között.

Eger sportos város jellege ellenére nem rendelkezik sportkoncepcióval, ami azt eredményezi végül, hogy a sportegyesületek jövőképe bizonytalan, nincs városi sportstratégia, amely mentén működhetnének, és évről évre bizonytalan az önkormányzati támogatásuk is. Tipikus önkényes forráselosztás uralkodik a sport területén is. A mai gyakorlat az, hogy amelyik képviselő kilobbizza a polgármesternél a pártfogoltja számára a forrást, az jól jár. Vannak egyenlők és egyenlőbbek.

Városi szintű érdek, hogy a lehető legtöbb fiatal sportoljon, éljen egészségesebb életet. Minden egrinek érdeke, hogy ne csak a sportolók múltjára lehessünk büszkék, hanem a jövő bajnokaira is! Ennek érdekében új partnerségre, stratégiára és tervre van szükség az egri sport területén.

Meggyőződésünk szerint legkésőbb 2024. év végéig meg kell alkotni Eger sportstratégiáját, együttműködésben az összes Egerben működő sportegyesülettel. Ezen keresztül minden egyesület számára világossá kell tenni a sportág és az egyesület jelentőségét és jövőképét 5 éves távlatban. Mindenkinek tudnia kell, hogyan tud egyről a kettőre lépni, milyen eredmények kellenek ahhoz, hogy több támogatást kapjon az önkormányzattól, és garantálni kell az átlátható és kiszámítható sporttámogatást. Garantálni kell, hogy minden év legkésőbb áprilisáig minden egyesület hiánytalanul megkapja a működéséhez szükséges önkormányzati forrást hiánytalanul.

2025-ben elkészítjük a sportkoncepciót a sportegyesületekkel közösen!

2025-től stabil, kiszámítható sporttámogatási rendszert vezetünk be!

Új partnerséget a vállalkozókkal!

A városvezetés vállalkozói szektorral való kapcsolata pontosan ugyanazt az ívet írta le, mint a városlakókkal. Az elmúlt évtizedben is legendásan távolságtartó volt a városvezetés, az elmúlt négy évben pedig szinte teljesen elszigetelődött. Jó példa erre a kiüresedett „nagyadózók fogadása”, ahol a résztvevő vállalkozók száma végzetesen lecsökkent. Többen érthetetlen módon nem kaptak meghívást, megint mások az üres szólamok, a tartalom nélküli, pusztán a médiának szóló esemény miatt maradtak demonstratívan távol.

Kissé profánul megfogalmazva úgy tűnik, mintha a jelenlegi politikusaink szemében a vállalkozások állatok képében jelennének meg. Ha jól megy a gazdaság, akkor fejős tehénnek látják őket, ha recesszió van, akkor igás lónak, amit ütni kell. Mi embernek látjuk őket. Olyan különleges képességű embereknek, akik az átlagnál nagyobb ambícióval, szaktudással, áldozatkészséggel és kockázatvállalással rendelkeznek. Olyan embereknek, akik munkát, megélhetést biztosítanak sok ezer családnak. Ők azok, akik adójából működik a városunk. Meggyőződésünk, hogy ennek megfelelő figyelmet és bánásmódot érdemelnének, ehhez pedig egy új partnerségre van szükség a vállalkozásokkal!

Vállalkozói Kerekasztalt!

Az új városvezetésnek létre kell hoznia a Vállakozói Kerekasztalt, ahol a legnagyobb vállalkozások képviselői, az országos szervezetek helyi képviseletei, úgymint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Heves Vármegyei Szervezete, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, KISOSZ, IPOSZ, NIT, FUVOSZ), valamint az egri székhellyel rendelkező vállalkozói érdeképviseletet ellátó szereplők (pl.: Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület, Eger Turisztikájáért Egyesület) tarthatna rendszeres kapcsolatot az új városvezetéssel. A Kerekasztal garancia arra, hogy a vállalkozások hangját mindig meghallja a városvezetés, és rendszeresen számon kérhető legyen a legfőbb befizetők által a vezetés.

2025-től létrehozzuk a Vállalkozói Kerekasztalt!

Vállalkozói keretet a költségvetésben!

Ahogy a polgárok számára részvételi költségvetés formájában biztosítani lehet a beleszólást a város költségvetésének alakításába, úgy a vállalkozók számára is biztosítani lehet a beleszólást az általuk befizetett iparűzési adó elköltésének folyamatába. Azt valljuk, hogy nincs a mindenkori városvezetés birtokában a bölcsek köve. Az érintettek bevonásával várakozásink szerint az eddiginél szakmaibb és kompetensebb döntések születnének. A politikusoknak mindig nehéz átadni a döntés jogát másnak, de a városunk legnagyobb adófizetői esetében igenis jogos, hogy beleszólást engedjen a városvezetés az általuk befizetett adóforintok sorsába. Ennek érdekében célunk létrehozni az iparűzési adóbevétel egy részénél a „vállalkozói keretet”, aminek felhasználásáról a legnagyobb adófizetők dönthetnének.

Városkép és vendéglátás

Évek óta véget nem érő vita folyik a városban arról, hogy a Belvárosban és a tágabb értelemben vett műemléki környezetben (körülbelül az Érsekkerttől a viaduktig) mit szabad csinálni, ami a városképbe illeszkedik, és mit nem. A vita azért folyik, mert nincs egyértelmű és egységes szabályozás, ami más városokhoz hasonlóan Egerben is megteremtené a várostörténelmi jelentőségű műemlékvédelem és a vállalkozásbarát környezet kialakításának egyensúlyát. Ennek a szabályozatlanságnak az eredménye, hogy az Érsekkertben nem épülhetett meg egy modern, esztétikus játszótér, ami a „tervtanács” szerint nem illett oda, miközben a kommunista időt idéző körcsarnok, vagy a lepukkant, ezeréves játszótér pedig ott éktelenkednek.

Szintén ennek a szabályozatlanságnak az eredménye, hogy a belvárosi vendéglátósok nem tudnak a téli és nyári teraszok kapcsán még egy évre sem előre tervezni. Ehelyett van évente ismétlődő engedélyeztetési eljárások sora, bizonytalanság, és a teraszok megjelenési egységének hiánya. Így nem lehet sem vállalkozásbarát környezetet teremteni, sem az egységes városkép igényét szolgálni.

Véleményünk szerint mielőbb szükséges egy új, egységes városképi szabályozás megalkotása az érintettek és az építész szakma képviselőinek bevonásával.

2025-ben elkészítjük az új városképi rendeletet az érintettekkel együttműködve!

Egri kivitelezőket és szállítókat az egri beruházásokhoz!

Magyarország patrióta gazdaságpolitikát követ. Ez egri szintre lefordítva úgy hangzik, hogy az egri közpénzek elköltésénél igyekezzünk a helyi gazdasági szereplőket lehetőséghez juttatni. Itt az ideje, hogy egyértelműen kimondjuk: Egerben egrieké az elsőbbség! Ez azt jelenti, hogy ha valamit gyakorlatilag azonos minőségben, gyakorlatilag azonos ár mellett egy egri is el tud végezni, le tud szállítani, akkor legyen övé az elsőbbség.

Tegyük kötelezővé az egri vállalkozók meghívását a különböző önkormányzati beszerzések során, és tegyük egyértelművé: ahol van elegendő számú versenyző Egerben, ott nincs szükség külsősökre! Ez az uniós kötöttségek miatt egy nehezen formalizálható, nehezen jogi szabályokba ültethető elv, de határozott és egyben találékony megoldásokkal a gyakorlatban igenis kivitelezhető.

Előnyben fogjuk részesíteni az egri kivitelezőket és szállítókat az idegenekkel szemben!

Szolgálati lakást annak, aki Egerben dolgozik!

Az egri Önkormányzat közel 900 lakással rendelkezik, amelyek tekintetében szabadon dönthet arról, kik lehetnek a bérlők. A Markhot Ferenc Kórház (és néhány más intézmény esetében is) jól működő gyakorlat, hogy tucatnyi lakás esetében úgynevezett bérlőkijelölési jogot biztosít az Önkormányzat a kórház számára. Ez azt jelenti, hogy a kórház jelölheti meg, hogy melyik ott dolgozó orvos vagy ápoló használhatja az ingatlant a bérleti díj megfizetéséért cserébe. Ezzel a partnerséggel sikerült a városunkban csökkenteni az orvoshiányt, és fiatal doktorokat vonzani a városba.

A lakhatási probléma megoldása más szektorokban is nehézséget okoz, ezért a célunk az, hogy a hiányszakmákat alkalmazó, nagy hozzáadott értékű szektorok esetében lehetővé tegyük a bérlőkijelölési jog megszerzését a legnagyobb foglalkoztatók számára is. A betöltetlen önkormányzati lakások kiadásával próbáljuk meg segíteni azokat a vállalatokat, akik nagy hozzáadott értéket jelentő, de Egerben nem megtalálható munkaerőt hoznak városunkba, ezzel növelve az adóbevételeket és a gazdaság teljesítőképességét. Ez jót tenne a gazdaságnak és Eger társadalomszerkezetének egyaránt, miközben az Önkormányzat is biztos bérleti díjhoz, forráshoz jutna.

2025-től elindítjuk a Fecskelakás Programot és bérlőkijelölési jogot biztosítunk az egri foglalkoztatóknak a hiányszakmák betöltését segítendő!

Javuló közbiztonságot!

A közbiztonság jelentősen javult az ország minden pontján, így Egerben is. A Kormány intézkedéseinek köszönhetően nőtt a rendőri létszám, következetesebb és szigorúbb lett a büntető törvénykönyv, és a munkaalapú társadalom létrejöttével csökkent az úgynevezett megélhetési bűnözés is. Egerben is érezhető volt ez a javulás az elmúlt években, városunk viszont lemaradt több területen is, amit fejleszteni szükséges a jobb közbiztonság érdekében. Emellett Egerben van két kritikus terület, ahol a bűnözés, a dizájnerdrogok terjesztése és fogyasztása a mikrotársadalom számára jelentős problémát okoz. Ezek a területek a Verőszala és Béke út.

Fejlődő kamerarendszert!

A közbiztonság növelése szempontjából elengedhetetlen a városi kamerarendszer folyamatos fejlesztése. Sajnálatos módon 2019 után átmenetileg megbicsaklott a kamerarendszer fejlesztése. Szerencsére 2022-től sikerült visszahelyezni ennek a témakörnek a forrásigényét a városi költségvetésbe a közgyűlés többségi döntésével. Ennek köszönhetően nagyságrendileg 50 közterületi kamera kerülhetett felújításra vagy újként telepítésre, ami jelentősen javítja a város közbiztonságát. A kamerarendszer esetében szükség van további bővítésre, hiszen a drogfogyasztás, drogterjesztés és a garázdaság, mint egyesek számára életvitelszerű bűnözés olyan helyeken is megjelent, mint például az Almagyar-domb. A kamerarendszernek folyamatosan követnie kell a bűnözés előfordulásának területét, segítve az elkövetők kézre kerítését.

Megítélésünk szerint Egernek szüksége van egy több éven áthúzódó stabil kamerafejlesztési programra, ami a kamerákon túl azok infrastruktúrájának fejlesztését is magában foglalja, hogy a bűnözés észlelése minél inkább valós időben történjen a városban.

2025-ben elindítjuk a kamerarendszer fejlesztését, legalább 200 új kamerát telepítünk a városban!

Megnövelt közterület-felügyeletet!

Egerben csekély létszámú közterület-felügyelet működik, melynek bővítése véleményünk szerint elengedhetetlen. A közterület-felügyelők szakvizsgával rendelkező hatósági személyek, akiknek a közbiztonság növelésén túl fontos szerepük van a közterületek rendeltetésszerű használatának ellenőrzésében is. A szakvizsgával rendelkező személyeket érdemes kiegészíteni olyan szakképesítés nélküli járőrtársakkal, akik a hatósági eljárásoknál a tanú szerepét betölthetik, ezzel megítélésünk szerint hamar és költséghatékony módon megduplázható a járőröző egységek száma.

Létrehozzuk a Városőrséget, hadat üzenünk a dizájner drogoknak és a hajléktalan problémának!

Biztosítjuk a kamerarendszer 24 órás felügyeletét, a bűnt a bűnelkövetés pillanatától kezdve üldözni fogjuk!

Új partnerséget a polgárőrökkel!

Minden városban, így Egerben is fontos szerep jut a Magyarországon komoly hagyománnyal rendelkező civil önszerveződésnek, a polgárőr mozgalomnak. Az Önkormányzat azonban nem szentel kellő figyelmet, és nem szán kellő feladatot és támogatást az önkéntes polgárőröknek. A polgárőrök jelenleg elsősorban állami pályázatokon keresztül jutnak eszközökhöz, ruházathoz, működési támogatáshoz. Véleményünk szerint ebben a tekintetben az Önkormányzatnak nagyobb partnerséget kell vállalnia. A polgárőrséget jelentősebb szerephez kell juttatni, munkájukat nagyobb városi megbecsülésben kell részesíteni, hiszen a közbiztonság fejlesztésében a leghatékonyabb résztvevők tudnak lenni.

Komplex rehabilitációt a Verőszalának és a Béke útnak!

Eger két szegregátuma súlyos probléma a városrészekben élők számára, és magában foglalja sok száz olyan honfitársunkat, akik képtelenek bekapcsolódni a munkaalapú társadalomba, a fiatalok lemorzsolódnak a közoktatásban, a kilátástalanság pedig drogfogyasztást és bűnözést szül.

Az elmúlt években, még 2019 előtt a Verőszala tekintetében jelentős infrastruktúra-fejlesztés történt, de a társadalomfejlesztés az azóta működő városvezetésnek mostohagyermeke lett. A Verőszalában megszűnt a családsegítő központként is működő közösségi ház, a szegregátummal csak a médiaakciók szintjén foglalkozik a városvezetés. Jelentős probléma a dizájnerdrog fogyasztás és terjesztés, a közterületen időről időre felhalmozódó szemét, a rágcsálók és a patkányok elszaporodása. Az ingatlanok lelakása, a fiatalok körében a kitörésre való képtelenség, a közoktatásból történő lemorzsolódás szinte megváltoztathatatlan helyzetet teremt. És mindez azért különösen veszélyes, mert ez a típusú helyzet újrateremti magát. Magyarországon számos jó példa akad hasonló területek, vagy akár teljes falvak rehabilitálására, de ezek évtizedes időtávban működő komplex társadalomfejlesztési programokon keresztül valósult meg.

A Verőszalában már működik ilyen program a Máltai Szeretetszolgálat és az egri egyetem szakembereinek együttműködésével. Ez az úgynevezett Jelenlét Program. A programba megítélésünk szerint szükséges bekapcsolni az Önkormányzatot is, ami mindez idáig látványosan távolmaradt a Kormány által is támogatott programtól. Az új városvezetésnek feladata lenne új alapokra helyezni a Verőszala és a Béke út rehabilitálását, a médiaakciók helyét pedig át kellene vegye a valódi szakmai munka.

2025-től elkezdjük a szegregátumok fokozatos felszámolását, az érintett területek azonnali rehabilitálását!

Nem létezhet Eger minőségi kultúra nélkül

Eger lelkisége, az ún. Egriség meggyőződésünk szerint az egri kultúrán, a, közösségeken és intézményeken, végezetül a programokon keresztül maradhat fenn. Megfelelő kulturális elemek nélkül a mindennapjaink lényegesen szürkébbek lennének. De megfogalmazhatjuk ezt másképpen is. Az egri hétköznapjaink a jelenleginél lényegesen színesebbek és frissebbek is lehetnének, ha olyan városvezetése lenne Egernek, mely nem egyfajta letudandó kötelező feladatként tekint a helyi kulturális életre, hanem megbecsüléssel, tisztelettel, és az egri élet lényegi tartalmaként.

Mára már romantikus emlék csupán, hogy 2019 előtt kézzelfogható közelségben volt, hogy Eger Európa Kulturális Fővárosa lehessen. A kultúra ma Egerben sokaknak inkább tűnik mostohagyermeknek. A mi meggyőződésünk szerint ezen a területen olyan változtatásokat kell eszközölnie az új városvezetésnek, ami újra látótávolságon belülre hozza a kimagasló lehetőségeket. Most képzeljük el egy együtt, hogy az egri kulturális élet és annak szervezése példaértékű az országban! Ehhez szükségünk lesz egy új kulturális koncepcióra, ami 5-10 éves távlatban szab irányt az egri kultúra, a kulturális közösségek és az intézményrendszer fejlesztésének. Ez lesz az új városvezetés feladata.

Stabil kőszínházat és intézmenyeket!

Az új kulturális koncepciónak új alapokra kell helyeznie a kultúra két városi alappillérét, a színházat és az Egri Kulturális és Művészeti Központot (EKMK). Ki kell mondani: Eger nem létezhet kiszámíthatóan működő, magas művészeti és társadalmi értékeket megjelenítő kőszínház nélkül, aminek szinergikusan kell működnie a város kulturális életével és az idegenforgalmi céljainkkal egyaránt.

Ugyanez a helyzet az EKMK-val, amely a művelődő közösségek befogadója. De stabilitás és kiszámíthatóság szükséges a többi kulturális intézménynek is, mint például a Bródy Sándor Könyvtár vagy a Harlekin Bábszínház.

Kiszámíthatóságot a kulturális szervezeteknek!

Stabil támogatási pályamodell nélkül nem várható el egyetlen kulturális szervezettől sem, hogy fejlődésüket kiszámíthatóan megtervezzék és végrehajtsák. Pedig az olyan szereplők, mint például az Egri Szimfonikus Zenekar vagy az Érseki Fiúkórus jelentősebb szerepet tölthetne be a város kulturális életében és országosan is több reflektorfényt hozhatna városunknak.

Új partnerség szükséges a Kepes Művelődési Központtal, és meg kell találni a Márai Szabadtéri Színpad helyét is a kulturális életben. Jelenleg csupán alkalmi rendezvények színtere, működése pedig elszomorítóan esetlegessé vált 2023-ra.

Meggyőződésünk, hogy Egernek több és magasabb minőségű kultúrára van szüksége, ami hozzájárulhat az egri társadalom jólétéhez és az idegenforgalmi vonzerőnk növeléséhez egyaránt.

2025-től új alapra helyezzük az együttműködést a város kultúráját szolgáló intézményekkel!

Kulcsszerepet az egri filmkultúrának!

Egerben a filmkultúrának kiemelt szerepe volt a múltban. Gazdag örökséggel és jövőbeni potenciállal rendelkezik városunk a filmkultúra területén. Koltai Lajos filmrendező Eger Csillaga, akinek az Eger Sikeréért Egyesület jóvoltából díszkövet avattunk a közelmúltban az Érsek utcában, vagyis a Csillag Sétányon.

Városunk az Uránia Filmszínház meglétével rendelkezik klasszikus mozival, amit rajtunk kívül csak két másik város mondhat el magáról hazánkban. A mozi jelenleg forrás hiányában nem tölti be a történelmi jelentőségű szerepét, nem otthona a filmművészetnek. Az egri egyetemen működik Média és Design Intézet, sok amatőr filmes tanul városunkban, munkáikat azonban nincs hol megismerje Eger és ezután a nagyvilág.

Néhány éve városunkban járt több nemzetközi filmsztár, Claudia Cardinale és Franco Nero is, az egri borok pedig odakerültek több nemzetközi filmfesztivál, például a Cannes-i Filmfesztivál asztalaira is.

Egerben minden adott ahhoz, hogy a hazai filmkultúra jelentősebb otthona lehessen, ehhez azonban új megközelítés és program szükséges a városvezetés részéről. Szükség van a fiatal amatőr filmesek felkarolására, bemutatkozási lehetőség biztosítására. Ehhez meg kell rendezni Egerben a fiatal amatőr filmesek éves fesztiválját, és az amatőr filmesek kompetenciáit be kell csatornázni a városmarketing folyamatába, hiszen ők azok, akik segíthetnek vizuálisan megfogalmazni Egert, mint turisztikai célpontot.

Több megbecsülést a szépkorúaknak!

Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít az idősekre. Több kormányzati intézkedés célozza mindazok megbecsülését, akik végigdolgoztak egy életet, és akiknek hazánk jelenlegi állapotát köszönhetjük, ideértve Eger eddigi eredményeit is. Magyarországon a Kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megtartását, és olyan innovatív programokkal is segíti az időseket, mint az azonnali segélykérésre alkalmas Gondosóra Projekt. Meggyőződésünk szerint Eger városában is több figyelmet kell szentelnünk a szépkorúaknak. Szükség van több és magasabb minőségű idősotthonra, egyedi városi kedvezményekre, és a nehéz helyzetbe kerülők alkalmi megsegítésére egyaránt.

Több és jobb idősotthont a térségnek!

Véleményünk szerint az új városvezetésnek garanciát kellene vállalnia a meglévő Berva-völgyi Idősotthon felújítására, és ki kell dolgoznia egy tervet arra vonatkozóan, hogy Egerben hogyan növelhető az idősotthon-kapacitás. Egy új intézmény létrehozásának céljából érdemes megvizsgálni magánotthon létrehozásának lehetőségét is, egy piaci szereplő bevonásával. Hozzá kell tenni, hogy mivel az idősotthon-kapacitás nem egri, hanem elsősorban térségi probléma, ezért érdemes megvizsgálni a térség kistelepüléseinek ezirányú lehetőségeit is.

Meggyőződésünk szerint nagyobb szerepet kell szánni a katolikus egyháznak is, hiszen az idősgondozás területén az egyháznak plusz hozzáadott értéke a lelkiség és az abból fakadó gondoskodás.

Támogatni fogjuk az idősotthonok építését és felújítását a Kormánnyal, az egyházakkal és befektetőkkel együttműködve.

Városi kedvezményeket a gyermeket egyedül nevelőknek!

Jelenkori társadalmunk problémája Egerben is érzékelhető. Sajnos sokak élnek csonka családban, magas a válások száma, és sok szülő marad egyedül a gyermeknevelés felelősségével. Meggyőződésünk szerint Egernek élen kellene járnia olyan kedvezmények kidolgozásában, ami segíti a gyermeket egyedül nevelőket a boldogulásban. Természetesen úgy gondoljuk, hogy minden gyermek számára jobb, ha teljes családban nevelkedik, de ha már ez nem történik meg, legalább segítsük a csonka családban élőket!

Meglátásunk szerint újra be kellene vezetni a korábban jól működő éves iskolakezdési támogatást. Meggyőződésünk szerint az új városvezetésnek legalább a gyermeküket egyedül nevelők támogatására meg kellene találnia a forrást a költségvetésben. Emellett szükség van közétkeztetési kedvezmények nyújtására, hogy az óvodai és iskolai ellátást egyaránt kedvezőbbé tegyük azok számára, akik egyedül gondoskodnak a csemetékről.

Valódi állatbarát várost!

Ennek megteremtésében az önkormányzatnak fontos feladatai vannak: a korszerű és jól ellátott állatmenhely fenntartása alapfeladat lenne, de emellett hiányzik az állatbarát közösségi élet megszervezése és támogatása; az ivartalanítási és oltási akciók megvalósítása, valamint az állatvédelmi törvények szigorúbb betartatása. Az Egerben meghirdetett Kutyabarát város program azonban jelenleg gyakorlatilag kimerül abban, hogy futtatókat létesítenek. Pedig az állatbarát város megteremtése ennél lényegesen összetettebb. 

A hazai állatmenhelyek zöme még mindig adományokból és adófelajánlásokból tartja fenn magát, holott fontos önkormányzati feladatot látnak el. Hozzájuk kerülnek az utcáról befogott, leadott állatok is, amelyek tartása, orvosi kezelése komoly anyagi terhet ró a fenntartókra. Ebben feltétlenül komolyabb szerepet kellene vállalnia az egri önkormányzatnak is. 

Hiánypótló és az országban is példamutató kezdeményezés lenne egy egri állatbarát applikáció létrehozása, amely igen sokrétű feladatot láthatna el. Nem csak az egriek, hanem a hozzánk látogató turisták szempontjából is. Az appban lehetőség lenne az egri menhelyre bekerült állatok bemutatására, ezzel segítve, hogy mielőbb gazdára találjanak. Indulna egy mentor program, amelyben azok is részt vehetnek, akik élethelyzetük miatt nem tarthatnak saját állatot, de a menhelyi állatok gondozásában, nevelésében, sétáltatásában szívesen vállalnának feladatot. A programba való jelentkezés szintén az applikáción keresztül valósulhatna meg. Itt lehetne egy térképen, kereshetően megjelölni a városi futtatók helyét, az állatbarát szállások és vendéglátó egységek, a kutyával is látogatható turisztikai látványosságok elérhetőségét és nyitvatartását, az ügyeletes állatorvosok és  az állattartással kapcsolatos szolgáltatók (kozmetikusok, tápszerboltok, kutyapanziók, napközik) elérhetőségét, a kutyával is látogatható egri programok paramétereit.

Pályázati forrásból városi ivartalanítási akciókat kell szervezni, amivel a nem kívánt állatszaporulat megelőzhető, ahogyan az oltási akciókkal a betegségek terjedésnek lehet gátat szabni. 

A létrehozott futtatókban és azok környezetében több kutyaürülékgyűjtő edényre és azok rendszeres ürítésére van szükség. A városban általánosságban is kevés az ürülékgyűjtő edény, ami miatt a gazdák kénytelenek a kommunális hulladék közé bedobni az ürülékes zacskót. Az állatitatókra sem csak a futtatókban, hanem a nagyobb közlekedési- és tömegközlekedési csomópontokban, a kutyával is látogatható turisztikai célpontoknál, a belvárosban és a frekventáltabb tereken, parkokban is szükség van. 

Ameddig nem képezi az alaptanterv részét az állatvédelem és az állattartással kapcsolatos felelősségre nevelés, addig az önkormányzat részt vállalhat ebben. Óvodás és kisiskolás oktatási programot kell indítani, amiben a terápiás kutyakiképzők segítségével ismerkedhetnének meg a gyerekek a legalapvetőbb kérdésekkel. 

Az önkormányzatnak részt kell vállalnia a programszervezésben is. Családbarát Kutyás Nap, futóverseny, piknik és kirándulás csak néhány azok közül a lehetőségek közül, amivel valóban állatbaráttá tehető Eger.

Kibővítjük a Kutyabarát Város Programot!

Hosszútávú támogatási és fejlesztési szerződést kötünk az egri kutyamenhellyel!

Rendszeres oltási és ivartalanítási programokat szervezünk!

Hatékony vagyongazdálkodást!

Megdöbbentő, de igaz, hogy Egerben évtizedek óta hiányzik egy komplex városi vagyonhasznosítási terv. Városunk önkormányzata számos ingatlannal rendelkezik, amelyek állaga leromlott, és emiatt kihasználatlan. A városkép romboló hatásukról ne is beszéljünk. Ilyen például a volt 3-as iskola épülete, de a sétáló utcán és a Belvárosban is több ingatlan elhanyagolt. Mi úgy látjuk, hogy jelenleg Eger úgy bánik a vagyonával, mint egy szegény örökös, akinek több romos kastélyt hagytak örökül az elődjei, de azok kezeléséhez nem rendelkezik pénzzel, ezért az örökségének az értéke folyamatosan csökken, a helyzetéből pedig nem találja a kiutat. A mostani városvezetés kezdő vállalkozók számára „vállalt” ingyenes ingatlanhasználatot a leromlott ingatlanokban, amit mi is jó ötletnek tartunk. Kár, hogy ebből az elképzelésből sem valósult meg semmi.

Ebben a témakörben az új városvezetésnek hiánypótló feladata lesz, hogy megalkossa az évtizedek óta hiányzó vagyonhasznosítási tervet. Ennek a dokumentumnak számba kell vennie a kihasználatlan ingatlanokat, javaslatokat kell megfogalmaznia a hasznosításukra vonatkozóan. Egyértelmű elvnek kell lennie, hogy az esetleges ingatlaneladásból származó bevételt külön, átlátható módon kell kezelni, és azt csak és kizárólag a meglévő ingatlanállomány felújítására vagy új ingatlanok vásárlására szabad fordítani!

A másik ékes példája az évtizedes múltú rossz vagyonkezelésnek az önkormányzati lakásállomány sorsa. Az ingatlanok bérbeadásából származó bevételeket az Önkormányzat nem forgatta vissza állagjavításra, karbantartásra, ez a rossz gyakorlat pedig odáig fajult, hogy 2023-ban nullával egyenértékű a lakásfelújításokra valóban elköltött pénz. Több mint 20 lakásunk kiadhatatlanul rossz állapotban van, miközben több százan várnak önkormányzati lakásra. Azok, akik megvennék bérelt ingatlanjaikat, nem kapnak erre lehetőséget az önkormányzattól, mondván „szükség van önkormányzati lakásokra”. Ennek az az oka, hogy a havi bérletidíj bevételt feléli az önkormányzat, míg a vásárlásból befolyó összeget most sem lehetne korlátok nélkül felélni az Államháztartási törvény rendelkezései miatt. A rövid távon gondolkodó városvezetésnek tehát sosem érdeke az eladás, így azok sem juthatnak biztos lakhatáshoz, akik meg tudnák vásárolni az ingatlant, amiben élnek. Mindezzel párhuzamosan az Önkormányzat lakásállományát pedig „lelakják”.

Az ördögi körnek véget kell vetni, segíteni kell az itt lakóknak a tulajdonhoz jutást, a befolyó bevételből pedig felújítással kell csökkenteni a leromlott állagú ingatlanok arányát.

A romló lakásállományra és a romos, kihasználatlan épületek problémájára egyaránt egy vagyonhasznosítási terv jelenthet megoldást, amiből Eger lakossága, a város költségvetése is profitálna. Bónuszként pedig, a felújításoknak köszönhetően érezhetően javulna az utcakép. Itt az ideje, hogy Eger vagyonával ne rablógazdálkodó módon foglalkozzon az Önkormányzat, hanem felelősen és átláthatóan!

2025-ben elkészítjük a város új vagyonhasznosítási tervét!

Aktív ingatlanpolitikával segítjük a leromlott ingatlanok cseréjét, felújítását és a város teljes megújítását! 

Hatékonyabb Önkormányzati Hivatalt!

Más városokhoz hasonlóan az Egri Önkormányzati Hivatal szerepe is kettős. Egyfelől a városlakók, mint ügyfelek számára nyújt szolgáltatásokat, másfelől a városvezetés számára előkészítő és végrehajtói feladatokat végez. Az elmúlt években mindkét funkció jelentősen sérült. Ennek oka, hogy a 2019-es választásokat követően az új vezetés sok hivatali dolgozót elbocsájtott, a felvett új munkatársakat viszont több esetben nem szakmai alapon választották ki. Itt is tetten érhető az önkényes kiválasztás, illetve a pártkvóták szerinti kiválasztás elve.

Mindez nyilvánvalóan ráveti árnyékát a hivatal működésére, hiszen a vezetés moralitása közvetlen hatással van a munkavállalók moráljára.

Mindezzel párhuzamosan sajnos sok kiváló szakember kényszerült távozni az Önkormányzattól. A Hivatal veszített helyi sajátosságokat jól ismerő jogászokat, mérnököket, és gyakorlott adminisztrátorokat is. A negatív hatása ennek több területen jelentkezett: az állampolgárok szembesültek a hosszabb ügyintézési időkkel, sokszor elkeseredettségükben a képviselőkhöz fordulva egyes hatósági ügyekben. Csökkent a Hivatal városüzemeltetési és városmenedzsment képessége, amelynek kárát látták először a fejlesztési projektek, később az apróbb karbantartási munkák. Ha nincs, aki felmérje és megrendelje, olyan se lesz, aki elvégezze.

Meggyőződésünk szerint az Önkormányzati Hivatalban több területen szükséges az azonnali változtatás. Első és legfontosabb lépésnek tartjuk a vezetés moráljának helyreállítását. Második lépésként azonnal fel kell deríteni a mulasztásokból, „tények eltitkolásából” fakadó problémákat és azokat elhárítani.

Harmadik lépésben minőségi személycserékre van szükség a vezetésben, valamint vissza kell építeni a Hivatal tudás- és ügyintézési kapacitását új munkaerő bevonásával.

Negyedik lépésként a Hivatalban ki kell dolgozni egy humánerőforrás alkalmazási mechanizmust, amely véget vet a politikusi önkény és a nem teljesítményalapon működő rendszer korszakának. Garancia kell Eger polgárainak arra, hogy az elmúlt évek szándékos károkozása ne ismétlődhessen meg újra. Világos és átlátható felvételi kritériumok kellenek az egyes munkakörökbe, és a külsős pártemberek ejtőernyőztetése ellen ki kell mondani: Egerben az elsőbbség az egrieké, vagyis, ha van helyben elérhető munkavállaló, aki a szükséges tudással rendelkezik, akkor az ő foglalkoztatását köteles a vezetés preferálni a távolról érkező politikai partnerek vagy rokonok-barátok helyett.

Az egyházak szerepe

Magyarország alaptörvénye szerint is keresztény ország, Eger pedig katolikus érseki központ, ami meghatározta a város kialakulását és fejlődését évszázadokon át egészen napjainkig. Az egyház nélkül Egerből nemcsak a Bazilika hiányozna, hanem mindaz a lelkiség is, ami hozzájárult Eger 1552-es hősies legendájához, a város évszázadokon át történő megmaradásához, a háborúk és a kommunizmus vérzivataros évtizedeinek túléléséhez. Nem véletlen, hogy a totális diktatúrák mindig üldözték a kereszténységet, és megannyi atrocitás érte annak pásztorait.

Keresztény egyházak

Nemcsak a múltunk miatt tartozunk köszönettel a katolikus egyháznak, hanem a jelenünk miatt is. Az egri Érsekség intézmények üzemeltetésén keresztül ma is hozzájárul Eger fejlődéséhez. Gondoljunk csak az óvodák, iskolák üzemeltetésére, de ide tartozik az Egri Kulturális és Művészeti Központ, a Bartakovics Béla Közösségi Ház, vagy az egri egyetem működése. Könnyű belátni, hogy Eger csak úgy lehet sikeres, ha a katolikus egyházzal sikeres és gyümölcsöző együttműködésben dolgozik együtt az Önkormányzat. Az Önkormányzat is számos ponton érintkezik működésében, sőt függ az egyháztól. Meggyőződésünk, hogy a keresztény egyházak társadalmi szerepvállalását a városvezetésnek támogatnia kell. Szükség van katolikus és református oktatási intézményekre, és be kell látnunk: a szakképzésben a HIT Gyülekezete is letette névjegyét a Wigner Jenő szakiskola fenntartásával.

Meggyőződésünk szerint az idősellátásban is támogatnunk kell a többlet lelkiséget hordozó egyházi otthonok létrejöttét, ami megoldást adhat a városban tapasztalható férőhelyhiányra is.

Zsidó kultúra

Eger sajnos azon városok közé tartozik, ahol a teljes zsidóság a holocaust áldozatául esett. Ezt követően Egerben a kulturális és hitéletben évtizedekig pótolhatatlan hiány keletkezett. Ennek szomorú mementói a volt zsidó épületek, a Belvárosban található kis-zsinagóga, ami ma is egy romhalmaz és egyszerű raktárként működik.

Pedig általában véve a zsidóság mindenhol nagyban hozzájárul a város gazdasági konjunktúrájához, és emellett a sokszínű kulturális élethez is. A zsidó vallásúak csekély számban, de újra megjelentek városunkban. Létrejött az Egri Zsidó Kulturális Egyesület, és lehetőség van a hitközség megalakulására is a jövőben. Meggyőződésünk szerint az új városvezetésnek fontos feladata lesz ennek a közösségnek a támogatása, és az épületek igény szerinti rendelkezésre bocsátása. A zsidó temető és épületek rendben tartásával, zarándokhelyként is történő hasznosításával jelentős idegenforgalmi potenciál kerülne kiaknázásra, tovább erősítve Eger gazdaságát és kulturális sokszínűségét egyaránt.

Összefogással újra otthont adhatunk ennek a többezer éves kultúrának, amit erőszakkal téptek ki a város testéből 75 évvel ezelőtt.

Közéleti béke – önkormányzatiság és politikai pártok viszonya

Több helyi érdek, kevesebb országos politika!”

Az elmúlt évtizedben az egri közélet hangneme végletesen eldurvult a különböző politikai csoportok között. A szekértáborok között szinte teljesen megszűnt a párbeszéd, és ez lehetetlenné tette a városi érdek mentén történő összefogást is.

Mi úgy látjuk, hogy a politikai oldalak közti helyi típusú együttműködés a 2014-es választásokat követően kezdett el végletesen megromlani. Az új önkormányzati választási rendszerben az ellenzéki pártok relatíve magas társadalmi támogatottságuk ellenére sem rendelkeztek arányos számú mandátummal az egri közgyűlésben. Csökkent a súlyuk a döntéshozásban. Hiába szereztek erős ezüstérmet a választásokon, az azt követő időszakban kiszorultak a szakmai bizottságokból, a városi cégek felügyelőbizottságából, a Közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottságát sem ellenzéki képviselő vezette. Az addig fennálló hatalommegosztási egyensúly felborult. A 2019. évi választásokat követően pedig ez a helyzet még tovább romlott, miután a jelenlegi városvezetés lenullázta a kisebbségbe kerülő kormánypárti képviselők közgyűlésen kívüli jogait.

Miután a városvezetésből több képviselő kilépett, létrejött az úgynevezett Egri Minimum, amely mentén egyeztettek a különböző politikai oldalak képviselői, és a közgyűlés képes volt visszaállítani a demokráciában minimálisan szükséges ellenőrző szerepköröket. Az Egri Minimum azonban egy év után is foghíjas maradt, a városvezetés távolmaradt az egyeztetésektől – így a többségi közgyűlés rendszerint szembekerült a kisebbségbe szorult városvezetéssel, a polgármesterrel úgy is, mint a hatalom végrehajtó ágával. Ez a szembenállás, a polgármester távolmaradása az Egri Minimumtól a közgyűlési döntések végre nem hajtását eredményezte, és végtelenül eldurvította a közbeszédet.

Ahhoz, hogy Egert újra növekvő pályára állítsuk, szükséges a demokrácia alapjainak helyreállítása. Megítélésünk szerint a helyi, városi ügyekben nincs helye a pártpolitikai nézetkülönbségekből fakadó távolságtartásnak, hanem épp ellenkezőleg: igenis minden képviselőnek a tárgyalóasztal mellett van a helye. Vegyük észre: a választáson indulók más-más világnézetet képviselnek, más programot valósítanának meg győzelem esetén, de a kampányidőszak lezárultával ne vessük el a kisebbségbe szorultak terveit csak azért, mert az nem a sajátunk, ne szorítsuk ki őket még az ellenőrző szerepkörökből is! Helyi kérdésekben igenis az együttműködésre kell törekedni a Mi Hazánktól a Fideszen át a Momentumig.

Ezt az új típusú, a város érdekében történő, pártpolitikán átívelő együttműködést, mi úgy nevezzük, hogy az Egri Minimum. Ennek az alapja a kölcsönös tisztelet, ami nem létezhet a kisebbségbe szorulók ellenőrző jogköreinek elismerése és komolyan vétele nélkül. Szintén nem elfogadható, hogy közgyűlési döntéseket azért ne hajtson végre a mindenkori polgármester vagy a Hivatal, mert azokkal a polgármester nem ért egyet. Ez a város hétköznapi működését megrekeszti, amit mára már minden itt élő a saját szemével lát. Az új városvezetésnek új partnerségre kell törekednie a fő irányokkal egyet nem értő képviselőkkel is, biztosítani kell az alapvető demokratikus jogokat, és folyamatos egyeztetéseket kell tartani a közgyűlések között.

A legfőbb ügyekben a teljes egyetértés, a konszenzus a cél! Több évtizedes fejlesztési kérdésekben, szakágazati stratégiák esetén el kell érni, hogy mindenki egyetértsen a fő irányokkal, hiszen így lehet csak hosszútávon időtálló projekteket végrehajtani, és csak így lehet megteremteni az intézményrendszer stabilitását is. Az együttműködésre jó példa a fiatal nemzedék jelenlegi képviselőinek magatartása, a meghonosított Egri Minimum, ami az elmúlt másfél évben bebizonyította, hogy az új nemzedék mentes a múlt berögzült sérelmeitől, képes felülemelkedni a világnézeti különbségeken, és közösen mozdulni városi ügyekben.

Helyi politikai kérdésekben fontos a szuverenitás is, hiszen a város működtetését nem tehetjük országos politikai széljárás függvényévé. Ebből a szempontból fontos, hogy a városi döntéseket egri érdekek mentén, és ne felfelé történő megfelelési kényszerből hozzuk. Szomorú volt látni, ahogy 2019-et követően a városi cégek élére országos pártpolitikai alkuk következtében érkeztek budapesti vezetők, a városházára pedig fontos munkakörökbe távolról ejtőernyőztetett pártkatonák. Meggyőződésünk szerint a jövőben ilyen nem szabad előforduljon többé: Egerben az egriek érdeke legyen az első, a döntéshozás legyen szuverén, a pártok elvárásainak történő megfelelés helyett az egri közgyűlésben legyen a jelszó, hogy „több helyi érdek, kevesebb országos politika”.

Takarékosság és bevételnövelés

A nagy volumenű változtatások megvalósításához, és az egri Önkormányzat működéséhez elengedhetetlen lesz, hogy szabadabb pénzügyi mozgástérrel rendelkezzen az új városvezetés. Az első alapvetésünk, hogy az egri költségvetés valódi állapotáról nem szerezhető be pontos és áttekinthető kimutatás a Városházáról. Többször elhangozott a városvezetéstől, hogy a költségvetés forráshiányos, miközben a költségvetés egyes soraiból kiviláglik, hogy jelentős szabad forrásokkal rendelkezik az Önkormányzat. A pénzhiány hivatkozási alapként szolgál jelenleg a városvezetés részére, amelyet önkényes alapon vetnek be a városvezetés kontra közgyűlési többség közötti vitában, egyes közgyűlési döntések elszabotálása érdekében.

A forráshiányra hivatkozva az intézményeknél költségvetési megvonásokat eszközöltek, ami az Egri Kulturális és Művészeti Központnál az infláció ellenére is befagyasztotta a béreket és ellehetetlenített számos városi programot. A színháznál lehetetlenné tették színvonalas darabok színpadra vitelét. A Városfejlesztési Kft. éves támogatását nem utalták át 2023-ban, aminek hatására a cég munkavállalói bérkifizetés hiányában távozni kényszerültek, az uszodákat üzemeltető Eger Termál Kft. pedig alvállalkozói irányába fizetésképtelenné vált 2023. márciusától a strandszezon kezdetéig. Az önkormányzati lakásállomány karbantartását végző EVAT Zrt. 2023-ban nem kapott önkormányzati forrást a feladatának ellátásához, ami sok lakásban tette lehetetlenné még az elromlott csaptelepek vagy a huzatos ablakok cseréjét is. A Katona téri parkolóház kötelező üzemeltetéséből származó veszteséget az Önkormányzat szintén nem pótolta, hiába vállalt kötelezettséget rá.

Mindezen hiányosságokat a városi költségvetés pénzhiányára fogták. Ezek az folyamatok viszont épp azért megváltoztathatók, mert nem a „pénzhiány” okozta az Önkormányzat részéről a nem fizetést, hanem a hibás gazdálkodási szemlélet vagy több esetben a szándék hiánya. Becslésünk szerint a városi költségvetésben 2023. év közepén legkevesebb másfél milliárd forintos szabad mozgástér volt.

Ha optimistán akarunk állni a jelenlegi helyzethez, akkor azt mondhatjuk: amennyire rossz hírek az előzőben leírtak, annyira jók is, hiszen egy esetleges vezetőváltást követően lesz mihez nyúlni a város fejlődő pályára állításához.

A pénzügyi mozgástér megteremtése a meglévő forrásokon felül is legalább két irányból történhet. Első lépés lehet a városi vízfej csökkentse. A Polgármesteri Hivatal 1,65 milliárd forintból gazdálkodik, amely összegből jelentős mennyiséget emészt fel több átfedésben és párhuzamosan fenntartott munkakör. Ezek több esetben rokonoknak és barátoknak fenntartott pozíciók, de az is előfordul, hogy a városi cégvezetők egymást foglalkoztatják keresztbe „tanácsadóként”. Mi úgy látjuk, hogy ezek az összegek sokkal jobb helyen lennének a városlakók számára hasznos programok forrásaként, vagy épp a Városgondozásnál, ahol nincs pénz több város köztisztaságán dolgozó munkás bérére.

A másik forrásteremtő irány a bevételnövelés. Meggyőződésünk szerint fenn kell tartani az alacsony városi adómértékeket, így a bevételnövelés nem képzelhető el a városlakók és vállalkozók terheinek növelésével. A város gazdaságának és turizmusának élénkülése azonban 1-3 éves távon belül jelentősen meg fogja növelni az Önkormányzat bevételeit is. Az elmúlt két évben az Önkormányzat legjelentősebb adóbevétele, az iparűzési adóbevétel több mint másfélszeresére nőtt, ennek további emelkedésére tehát joggal számíthat az új városvezetés – de jegyezzük meg: az elmúlt évek növekedése viszont nem látszik a város állapotán!

A bevételnövekedés továbbá elérhető a meglévő és kihasználatlan ingatlanok hasznosításával, egy szakszerűen felfrissített vagyonhasznosítási tervvel, ami a városból legalább egy évtizede hiányzik.